Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 5–6. (Nyíregyháza, 1985)

Adattár - Kereskényi Miklós: A kállói vár inventáriuma 1664-ből

mindenben egyezőnek tartjuk. Attól csak a helyesírási szokások különbözősége eredményezhetett lényegtelen eltérést. Felvethető ugyan, hogy a másolat hamisítvány és hozzá megvesztegetés útján jutott a város veztősége. A feltevés valószínűtlensége azonban nyilvánvaló, hiszen a per folytatásához szükséges dokumentum hitelességét biztosan ellenőrizték és a csalás kiderült volna, ez pedig a múltban is súlyos következményeikkel járt. Miután bizonyossá vált, hogy a másolat megegyezik az eredetivel, a következő kérdésekre kell választ adni: Vajon az Inventárium mennyiben fedte a korabeli állapotokat? Mi indokolta, hogy a leltárt éppen 1664-ben készítették? Készülhetett-e egyáltalán abban az évben? Léteztek-e olyan érdekek, amelyek a leltárkészítőket a valóság elferdítésére ösztönözték? Kalló, mint már említettük, hosszú ideig kamarai igazgatás alatt állott. Ezért semmi meglepő nincs abban, hogy a birtokáról leltárt készített. A linzi béke értelmében a vár, a város I. Rákóczi György fennhatósága alá került. Makkai László szerint a fejedelem szerzett birtokának csak a jövedelmét élvezte és csak halála, 1648 után vette azt a fejedelmi kincstár teljesen a birtokába.

13 A kamarai befolyás 1648 után nem szűnt meg azonnal. A feltételezésre egy 1652-ben íródott levél szolgáltat alapot. Abban Mosdossy Imre „a Császár és Király Felső Magyarországi Proventusának adminisztrátora" jelentette a Szepesi Kamarának, hogy „Kalló Városának és Várának minden mezeit elintéztük és elrendeztük, némely részét Eö Felsége számára foglaltuk Majorságnak (Császárszállás — K. M.) némely részét Prasidiumnak és Tisztviselők(nek) adtuk, de Harmintzados számára nem rendeltünk sem adtunk, hanem annak utánna megholt ifj. Bábaj István minket a Camarát megkeresett és Szállást a Szirond erdő mellett a Biró Györgyét megkapta".

14 Az idézet több, de számunkra főképp két szempontból fontos. Először is tudósít a Szállásföldek létezéséről és ezáltal hitelesíti az Inventárium utolsó bekezdését. Bizonyítja azt is, hogy a Szállások egyéni tulajdonban voltak „kardra osztották" fel egymás között a kallói vitézek. Az egyes parcellákat tulajdonosaik nevéről jegyezték. Ezt bizonyítja egymástól teljesen függetlenül az 1652-es forrás „Biró György" szállása és az Inventáriumban szereplő „Borbély Telek" elnevezés. Akár 1648 körüli időre, akár 1652 utánra tehető a kamarai igazgatás megszűnése, a tény az, hogy II. Rákóczi György halála után, felesége, Báthori Zsófia 1660-ban egyebek közt Kallót is visszaadta Lipótnak. Az erdélyi politikai küzdelmekből kibontakozott háborús időszakban nem sok lehetőség volt a várgazdaság felbecsülésére. Nyilván nem véletlen, hogy az 1664-ben, augusztus 20-án felvett leltár csupán tíz nappal követte a vasvári békekötést. Várad elestével Kalló fontossága tovább növekedett. A háborús pusztítás felmérése, Kalló megnövekedett stratégiai helyzete