Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 5–6. (Nyíregyháza, 1985)

Művelődéstörténeti tanulmányok Szabolcs-Szatmár megye és Nyíregyháza örténetéhez - Orosz Gábor: A nyíregyházi evangélikus tanítóképző szervezésének és indulásának története

álladalom vállalná magára, azt fenntartani s minden kitelhető módon ápolni szent kötelességének ismervén ... "

172 A kerület 1348. szeptember 4-én felterjesztéssel fordult a VMK-hez, melyben kérték Eötvöst: a nyíregyházi ev. tanítóképző fenntartását venné át az állam. A felterjesztés teljes szövegét nem ismerjük, de valószínűnek tartjuk, hogy az egyház azzal együtt, hogy az iskolát az államnak átadná, előnyöket is kívánt biztosítani magának az új állami képzőben. Hasonló törekvést 1867 után is megfigyelhetünk, amikor ismét felajánlották a szemináriumot az államnak. A VKM-ből 1848. szeptember 8-án válaszolt Szász Károly. E levél szerint a minisztérium ,,kedvesen*' fogadta az ajánlatot, azonban „ .. . addig is míg a nevezett képezdének miniszteri biztosok általi megtekintése eszközöltethetnék . . . hazánk mostani állapotának derültebbé alakulásáig" elhalasztották az átvétel konkrét intézkedéseinek megtételét.

173 Érdekes lenne felderíteni, hogy mennyire befolyásolhatta a minisztérium képzővel kapcsolatos magatartását a protestáns tanítók gyűlése (szept. 1—3.), ahol az ev. tanítók is Eötvös elképzelései mellett foglaltak állást. A tanácskozáson a nyíregyházi képző történetével kimutathatóan kapcsolatba hozható pedagógusok is részt vettek: Vandrák, Tavassy, Tomasek, Terray Károly, Breznyik János, Warga János és Emericzy Lajos. Az 1848. szeptember 14-i kerületi gyűlés örömmel vette tudomásul a minisztérium levelének tartalmát.

17

'

1 — A tanítóképző államivá tételének kérdése önmagában is bizonyítja, hogy maga az egyházkerület látta a pedagógusképzés legreálisabb megoldási módját az intézet állami fenntartásában. Mutatja azt is, hogy az egyházi jelleg — mint szervezeti keret — a törvényes és független magyar kormány megalakulása után már nem jelentette a tanítóképző egyedüli és legjobb működési formáját. Az 1848-as népiskolai törvényjavaslat 17. §-a — törvényerőre emelése után — alapot adott volna az államhatalom közvetlen beavatkozására, segítésére, tanítóképzők szervezésére.

175 A képzés elakadásának körülményeiről és okairól (1848—49) Egyéves működés utan tíz évig szünetelt az oktatás a nyíregyházi ev. tanítóképzőben. Milyen körülmények között következett be a tanítás ideiglenes és meghatározatlan időre történő felfüggesztése? Mik az okai, hogy 1848 őszén már nem indult meg az oktató munka a szemináriumban? Az 1847/48-as tanév is — mint arról a „közvizsgálat" beszámolójából értesülhettünk — rendkívüli nehézségek között telt el és talán eredményeiben is a vártnál kedvezőtlenebbül zárult. A tanulók csekély száma meglepő és nem egészséges jelenség. Egyedül Emericzy munkájáról állapítottak