Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 5–6. (Nyíregyháza, 1985)

Művelődéstörténeti tanulmányok Szabolcs-Szatmár megye és Nyíregyháza örténetéhez - Orosz Gábor: A nyíregyházi evangélikus tanítóképző szervezésének és indulásának története

meg pozitívumokat, de egyéb tényezőkben alig történt a működést kedvezően befolyásoló előrelépés. Az országos gyűjtés megindult ugyan, de intenzitása változatlanul lassú volt. Az 1854-es dobsmai kerületi gyűlésen — ahol a képző anyagi eszközeiről, tőkéjéről adtak részletes jelentést — nem történt említés az 1848/49es országos gyűjtésről. Ez érthető is, hiszen az akkor összegyűlt pénz értéktelenné válhatott és nem jelentett növekedést 1853-ban a szeminárium tőkéjében. Í7C Ha azonban 1848—49-ben nagyobb pénzösszeg került volna a képző alapítványába, akkor erről az 1848—49-ben született forrásokban valamilyen utalást biztos találnánk. — A pénztelenségre — ezzel együtt a gyűjtés erdeménytelenségére — meggyőzően mutat rá az eperjesi kerületi gyűlés jegyzőkönyve, majd az a tény, hogy még Emericzy fizetését sem tudták vagy akarták rendezni.

177 — így tehát Draskóczyéknak nem váltak valóra a képző megindulásához fűződő reményei az anyagi alapok megteremtését illetően. A gazdasági bizonytalanság egyik alapvető oka volt 1848ban a működés elakadásának. Már az országos gyűjtést is kedvezőtlenül befolyásolhatta az ország belső helyzete, majd főleg a szabadságharc. A politikai események, a katonai küzdelmek 1848 őszétől érthetően háttérbe szorították a képző, egyáltalán az iskolaügy kérdéseit. A harcok, amelyek 1848 decemberében Schlick északról történő támadásával kezdődtek, 1849. január-februárjában a kerület területén folytak. Pách Mihály szuperintendens már 1848. október 20-i levelében — melyet a nyíregyházi egyháznak is megküldött — felszólította az evangélikusokat, hogy hazánk „aranyos szabadságát az ármány ellen" védjék meg.

178 — Az 1849-es szabadságharcban a szemináriumi tanulók nagyobb része honvédnek állott be".

179 — fgy az iskola „annyira megszűnt, hogy ... (1848) ősz óta tanítvány nem volt, ... későbben a tanító is .. . elköltözvén, az intézet .. . tanító és tanítvány nélkül van, s az épületnek sincs gondviselése . .. " — írták 1849. június 3-án a nyíregyháziak,™ Hozzájárult a további működés elakadásához, hogy az igazgatói fizetés elmaradása vagy visszatartása miatt a nyíregyházi egyházközség és Emericzy Lajos között kialakult vita 1848 őszén olyan élessé vált, hogy végül az igazgató a városból is elköltözött. Az 1848. december 20-i iglói kerületi választmányi gyűlésen még reménykedtek, hogy az egyházközség és Emericzy által „ .. . felhozandó sérelmekből netalán eredhetendő bajoni orvoslást — a képző választmánya kieszközöli", azért, is, hogy általa „ . .. a Seminárium üdvös működése ha még lehet; — előmozdítassék."

181 1848 őszén a nyíregyházi egyházközség bizakodott, hogy a tanítóképzőben tovább folyhat — ha kissé később kezdődnék is — az oktatás. Igaz,