Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 5–6. (Nyíregyháza, 1985)

Művelődéstörténeti tanulmányok Szabolcs-Szatmár megye és Nyíregyháza örténetéhez - Orosz Gábor: A nyíregyházi evangélikus tanítóképző szervezésének és indulásának története

A növendékek száma és Összetétele A megnyitás napjára mindössze hat növendék érkezett meg Nyíregyházára.

162 Emericzy — Felsőlövöről visszatérve — október elejétől tartózkodott a városban. Az 1847/48-as tanévben 10 hallgatója volt a szemináriumnak. Anyanyelvűket tekintve „6 német és 4 tót ajkú". Az a tény, hogy mindannyian a képző épületében kaptak elhelyezést, arra enged következtetni, hogy a fiatalok a kerület középső és északi területeiről származtak. Emericzy véleménye szerint a szemináriumba került fiatalok „ ... tudatlanok, ... gymnáziumi képzősökben elferdített, kiálhatatlan igényekhez szokottak ... voltak". Valószínű tehát, hogy a gimnáziumok alsó osztályaiból, a további felsőbb iskolai tanulmányokra kevéssé alkalmas fiatalok jöttek Nyíregyházára. Nem jellemezte őket a tanítói pálya iránti különösebb vonzódás, valamiféle hivatásérzet sem. Ezért az első évben a legfontosabb feladata az lett az igazgatónak, hogy ,,... rendes és jövő pályájuknak megfelelő életmódhoz ..." szoktassa őket. Az 1848. július 5-i „közvizsgálat" beszámolója szerint Emericzy „igen számos naponkénti órákban vasszorgalommal vitte roppant munkáját" és sikeresen oldotta meg feladatát. Nevelői tevékenysége párosult a tanítás módszertani ismereteinek megalapozásával. A szeminaristák az első évben elsajátították „a szemléleti előadás szabályai" alapján a „ ... célszerű kérdezősködő tanmód" módszertani elemeit is. •— A feladatok nehézségét és a diákok általános műveltségbeli hiányosságait mutatja, hogy az 1847/48-as tanévet az induló 10 növendék közül csak öten végezték el eredményesen.

163 Az első tanévben a szeminaristák között is jelentkeztek a nemzetiségi ellentétek. 1848. április 18-án panaszt tett az egyházközség felügyelője Hulyuk Mihály segédlelkész ellen az egyházközségi gyűlésen. Arról olvashatunk, hogy a segédlelkész „ .. . a helyben nehéz küzdelmek után és nagy áldozatokkal felállított tanító képezde tót és német ajkú ifjai között nyelvkülönbségi szakadást és egyenetlenséget támasztott ... lázító tót verseket terjesztett az iskolás gyerekekkel ..." A presbitérium tagjainak többsége a segédlelkész állásából való „elmozdítását" kívánta.

164 — Április 21-én Hulyuk arról ír levelében, hogy bár a vádban foglaltakat megtette, de a „... szláv újságokból kihúzott szláv dalok leírása mellett" semmi rossz Szándéka nem volt. Ügy ítélte meg tettét, hogy az „ ... se álladalmi se pediglen egyházi törvényekkel legkisebben sem ellenkezik ... ", mégis lemondott és rövidesen elment a városból.

165 A tanítóképző diákjainak életéről keveset tudunk. A szeminárium épületében laktak és mindannyian ingyenes étkezést kaptak.

166 Valószínű, hogy életüket, mindennapjaikat a zay-ugróci tanácskozáson elfogadott „Magyahoni ágostani hitvallású ev. felsőbb iskolák számára hozott törvények"-nek