Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 5–6. (Nyíregyháza, 1985)

Művelődéstörténeti tanulmányok Szabolcs-Szatmár megye és Nyíregyháza örténetéhez - Orosz Gábor: A nyíregyházi evangélikus tanítóképző szervezésének és indulásának története

lélekkel elébe menhetni annak, minek be kell érkeznie, mi be fog érkez­ni." 147 1848. szeptember 1-én a protestáns egyházi vezetők és tanárok Eötvös által összehívott pesti értekezletén Emericzy is részt vett, mint „nyíregy­házi képezdei igazgató". Az iskolaügyi kérdésekben szembekerültek az egy­házi vezetőkkel és a tanítók külön gyűlésen az „ ... egyháztól, mint önálló és vallási hitegyesület tői különváltnak és önállónak kívánják a tanügyet . " 14S 1848 őszén költözhetett el Emericzy Nyíregyházáról. A „közvizsgálat" je­lentése, majd az 1848. július 19—20-i eperjesi kerületi gyűlés egyaránt el­ismerte, hogy a szeminárium első évében „lelkesedéssel", „férfias elszánt­sággal", „fáradhatatlan vas szorgalommal" végezte munkáját — ezért kö­szönetüket is kifejezték. Mégis szóvá kellett tennie, hogy nem kapja rend­szeresen a fizetését és elmaradás is van a bérében. — Hiába született hatá­rozat Eperjesen az elmaradás rendezésére az 1848. december 20-i iglói gyű­lésig még mindig nem történt semmiféle intézkedés, sőt a nyíregyházi egy­ház indokokat is felsorolt a járandóság kifizetésének megtagadására. A fi­zetés körüli vita es a fizetés visszatartása minden felszólítás ellenére to­vább tartott (1850. nagyrőcei gyűlés; 1854. dobsinai gyűlés; 1856. iglói gyű­lés) és csak 1857 végén, vagy 58 elején rendezték az adósságot. A nyíregyházi egyház és Emericzy közötti nézeteltérésnek az lehetett a/, oka, hogy az egyház nehezményezte Emericzy részvételét az 1848. szeptem­ber 1-i pesti tanácskozáson. — Az 1848-as iglói gyűlés jegyzőkönyvében csak hivatkozást találtunk az egyházközségnek egy olyan beadványára, amelyben felsorolták indokaikat a fizetés visszatartására. Sajnos a levél nincs meg. A tanítóképző működésének felfüggesztésekor (1350. július 8—9-i nagy­rőcei gyűlés) Emericzynek „ ... az átmeneti időre ... az eperjesi kollégium­ban helyettesi professzori ... állast" biztosítottak. Itt, mint „pótló tanár" a teológia tanszéken különböző teológiai tárgyakat tanított. 1851-ben le­mondott és elhagyta Eperjest. — Életútjának további alakulását források hiányában nem tudtuk követni. 1 ' 1 " III. A tanítóképző megnyitását eldöntő körülmények — a megnyitást megelőző események Az 1845—46-os években lelassult szervezés, sikertelenségek a bizonyta­lanságon túl elkedvetlenedéssel, az ügytől való eltávolodás veszélyével is jártak. Ez még a nyíregyházi egyházközségi gyűlések jegyzőkönyveiben is

Next

/
Thumbnails
Contents