Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 5–6. (Nyíregyháza, 1985)

Művelődéstörténeti tanulmányok Szabolcs-Szatmár megye és Nyíregyháza örténetéhez - Orosz Gábor: A nyíregyházi evangélikus tanítóképző szervezésének és indulásának története

fel fedezhető. Ilyen helyzetben 1847 elején a képző megszervezését remélők és változatlanul akarók között világossá vált az intézet mielőbbi felállításának halaszthatatlan szükségessége. Félő volt, hogy a további várakozás, szervezgetés, a terv teljes kudarcával jár. A nyíregyházi egyházközségi gyűlés március 31-én, már a harkácsi tanácskozás előtt olyan határozatot fogadott el. amely szerint a tápintézetből kölcsönzött gabonát legkésőbb augusztus 15-ig adják vissza. Hasonló értelemben intézkedtek a tanítóképző kölcsönadott tőkéjének visszafizetéséről. Jellemző azonban, hogy április 11-én újabb pénz- és gabonakölcsönt tettek lehetővé.

150 — Június 6-án egyértelműen megfogalmazták a kerületi gyűlés utasításában: ,,... a helyben felállítandó elemi tanítókat képző intézet mielőbbi létesítését hathatósan kívánják és sürgessék."

151 A június 23-1 harkácsi tanácskozáson Emericzy jelölésével megoldódott az évek óta húzódó tanitóválasztás. Ez felgyorsította az eseményeket és egyik közvetlen előzménye lett a megnyitásnak. — A mielőbbi kívánatos kezdés mellett szóltak a gazdasági természetű meggondolások is. A szervezők látták, hogy a gyűjtésekre, a tőke növelésére egyhelyben topogás mellett nincs további lehetőség. Az eredményes és teljes működés feltételeit biztosító anyagi alapok hiányoznak ugyan, de az 1344-es késmárki elképzelésekhez — a szeminárium „kisebb körben" indulásához — talán megvannak az anyagi eszközök is. Ügy gondolták, hogy az ünnepélyes megnyitó ténye, a valóságos működés, az első növendékek híre az eddiginél sokkal kedvezőbb feltételeket teremtenek majd egy újabb, és az egész országra kiterjedő gyűjtéshez. Az így megduzzadt tőkére építve az ideiglenesre tervezett „kisebb körű" működést, az eredeti, 1840-es alapelveknek megfelelően teljesértékűvé szélesíthetik. — A források utalnak arra, hogy többen magához a megnyitás tényéhez kötötték újabb vagy magasabb ajánlásaikat. A harkácsi tanácskozás jegyzőkönyvében rögzítették: „ ... kívánatos volna .. . már csak az intézet iránti nagyobb érdek és áldozati készség ébresztése tekintetéből is, hogy minél hamarabb megnyittassék ..." Ezért „ . . . a választmány úgy vélekedik, hogy a megnyitást jövő, 1848. évi februáris első napján lehetne ... 1847. július 14-én Gölnicen a kerületi gyűlés azonnal egyetértve a harkácsi tanácskozáson kifejtett és rögzített, a megnyitás mellett felhozott indokokkal, határozott: „A hosszabb előkészülgetés után elvégre megjött a cselekvés pillanata, a sokáig gondosan ápolt szép, magasztos eszme legközelebbre életbe fog lépni..." és a kerület önálló tanítóképzője 1847. október 1-én kezdje meg működését. — Elfogadták az országos gyűjtés indításának tervét és kinevezték Emericzy Lajost a képző igazgatójának.

153 A golnici gyűlés után augusztus 1-én Nyíregyházán az egyházközség