Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 5–6. (Nyíregyháza, 1985)

Művelődéstörténeti tanulmányok Szabolcs-Szatmár megye és Nyíregyháza örténetéhez - Orosz Gábor: A nyíregyházi evangélikus tanítóképző szervezésének és indulásának története

nyitási terv. Ezután Í847 nyaráig csökkent az érdeklődés és lelassult a szervezés, hogy aztán 1847 nyarának ujabb tevékeny hónapjai hozzák meg a várt eredményt: a képző megnyitását. A gyakorlati szervezés történetében a következő sajátosságokat figyelhetjük meg: 1. Változatlanul a kerületi magyar és szláv nemzetiségi törekvések harcában, a Nyíregyházát pártolók és ellenzők összecsapásaiban alakult a képző sorsa. A küzdelemben részt vevők pillanatnyi erőviszonyai továbbra is meghatározóan hatottak. 2. Állandóan erősödött a nyíregyházi egyházközség szerepe és befolyása. Különösen a gazdasági kérdésekben számított szavuk. 1844-ben a gyűjtések számadásainak ellenőrzési és felülvizsgálati jogát is átadták a hegyaljai esperességnek.

J07 3. A szervezés fő problémái a gazdasági kérdések körül koncentrálódtak. A forrásokban erről olvashatunk a legtöbbet: számadásokat; határozatokat a pénz és termény gyűjtéséről, a pénzkezelés módjárói és ellenőrzéséről; tervet országos gyűjtés indítására; vitát feltételezett gondatlan pénzkezelésről; bejegyzéseket az összegyűlt tőke visszatartásáról, az ajánlások köszönéséről és a lelkes pártfogók dicséretéről; elmarasztalásokat és magyarázkodó leveleket stb. Az bizonyos, hogy a „Néptanítókat képző intézet kamatozó tőkéje" lassan növekedett. Az 1842—44-es években volt a legeredményesebb a gyűjtés. Egy 1844-es számadás 38 422 Rft. összeget rögzített, de ugyanekkor ,, . . . az eddigi aláírási íveknek, az eljáró választmányokhoz eredetűkben való beadásáról. . . minden ajánlások beszedéséről..." határoztak. 1845ben a kerületi választmány ,, . . . az intézetbeli alap szaporítására több nemű intézkedéseket javasla . . ." és 1847-ben is még erélyes felszólítást kellett adni az esperességeknek, hogy az összegyűlt pénzt a bizonylatokká] együtt — nemcsak az összesítéseket — küldjék el Draskóczynak.

308 A nyíregyházi egyházközség 1843. május 31-i levelében ezt fogalmazta: „Tanácskoztunk czélhoz vezető eszközökről s módokról s bő megfontolás után meggyőződéssé vált, abbéli vélekedésünk, hogy az intézet eddigi csekély tőkéje . . . nyomán mi a teendők elsőbb közé hozzuk az Intézet alaptőkéjének nevelése körül fáradozni. . .".

109 4. A képző szervezeti és működési szabályzatának, tanulmányi rendjének kidolgozása nehezen és hosszadalmasan született meg. Ez a tény maga is mutatja, hogy a tartalmi kérdések a szervezés időszakában a gaz-