Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 5–6. (Nyíregyháza, 1985)
Művelődéstörténeti tanulmányok Szabolcs-Szatmár megye és Nyíregyháza örténetéhez - Orosz Gábor: A nyíregyházi evangélikus tanítóképző szervezésének és indulásának története
Az egyházközség szűkebb, egyéni érdekei kettős hatással voltak a képző életére. A feltétel teljesítése nem mondott ellent a képzés tartalmi sajátosságainál már elemzett gyakorlati szempontnak. Jó szervezéssel, a tanulmányi rendnek kívánságukat is figyelembe vevő összeállításával teljesíteni lehetett volna az egyházközség kívánságát és ezzel biztosítani jelentős anyagi támogatásukat. A segédtanítóság pozitív sajátosságai országosan is hatással voltak az intézményesített pedagógusképzésre. 1858 után, amikor három évre hosszabbították a tanulmányi időt, és a harmadik évet teljesen gyakorlati jellegűnek tervezték, még kedvezőbb lett a helyzet. — így a képzési célokkal sem ellentétes feltétel teljesítése biztosította az iskola életének támogatását, legjelentősebb anyagi eszközét. A források adatai és Bánhegyi István elemzései mégis azt mutatják, hogy sok esetben adott okot súrlódásra e feltételek teljesítése az egyházközség és az intézet között. Az egyház gyakran hivatkozott a vállalt anyagi támogatás részleges teljesítésekor arra, hogy a képzőtől nem kapott vagy nem remélhetett megfelelő segédtanítókat. így már 1848 őszén határozatban foglalkoztak azzal, hogy ha nem kapnak növendéket segédtanítónak, akkor beszüntetik juttatásaikat a képzőnek. 1849. június 3-án a következő utasítást adták a kerületi gyűlésre készülő követeknek: az intézet céljaira tett „nevezetes ajánlatát" az egyház „viszonylagos feltételhez kötötte... az ajánlatot csak akkor és azon esetre fogja teljesíteni, ha és midőn az intézet is egyházunk iskoláiba gyakorlottabb tanítványaiból némelyeket kellő mennyiségben és ajánlatban meghatározott mód szerint adand, és ezen feltétel a kerület részéről mai napig sem teljesítetvén, egyházunk a tavalyi évre ajánlását mégis egész készséggel teljesítette, sőt teljesítette volna a most folyó évre is, ha az intézet rendeltetése szerinti működésében el nem akadt volna; — ily helyzetben tehát egyházunk a most folyó évre, s mind addig, míg a kétoldalú szerződésnek a kerület elég nem tétetik, magát ajánlatának teljesítésétől feloldottnak tekinti".0 Helytelen lenne a „szeminárium rendeltetése szerinti működés elakadásáért" 1848—49-ben egyedül a nyíregyházi egyházközséget okolnunk, hiszen a vállalt kötelezettségüknek, valószínű, hogy tényleg eleget tettek. Ezt a feltételezésünket erősíti meg az idézett 1849-es követi utasítás szövegén kívül, előzőleg, az 1848. november 19-i egyházkerületi gyűlés bejegyzése is. 100 Az egyházközség és a tanítóképző „kétoldalú szerződésével" kapcsolatban fentebb bemutatott forrásrészlet az általánosabb sajátosságokra utal: a tanítóképző működése, sőt léte sem csak az egyházkerület pillanatnyi politikai sajátosságaitól, helyzetétől függhetett, hanem sokszor egyik vagy másik egyházközség ilyen vagy olyan intézkedése is erősen éreztette hatását az iskola életében. A nyíregyházi szeminárium anyagi alapjaihoz jelentősen járult hozzá a nyíregyházi ev. egyházközség.
