Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 5–6. (Nyíregyháza, 1985)

Művelődéstörténeti tanulmányok Szabolcs-Szatmár megye és Nyíregyháza örténetéhez - Orosz Gábor: A nyíregyházi evangélikus tanítóképző szervezésének és indulásának története

A tanítóhiány összefüggött a tanítók gyakori cseréjével, elvándorlásával. Különösen az elemi iskolákban váltogatták gyakran egymást a tanítók. Valószínű, hogy az itt oktatók sem kaptak rendszeresebb képzést, mint amit a segédtanítóság gyakorlata adott. Az egyházközség igyekezett jó tanítókat fogadni iskoláiba. Az eperjesi kollégiummal ezért is tartott fenn közvetlen és személyes kapcsolatot. Joggal állapították meg 1832-ben: ,, . . . azon Eperjesi kerületi Collégium az egész felső Magyar Országra, de különösen Nyíregyházára is . . . felette jótékonyul hat ki" és a kollégiumot „ . . . ezen NS. Ekklézsiának is tehetségéhez képpesen gyarapítani szinte kötelessége . . ." ezért 400 ezüst pengőt tőkésítettek a kollégiumi alapítványra.

94 A tanítóhiány gondjainak végleges megszűnését azonban a városban felállításra kerülő tanítóképzőtől remélték. 1840-es levelükben bőkezű adományaik feltételeként az iskola nyíregyházi működése mellett megszabták, hogy ,, . . . előre kikérvén a kerület engedelmét" az egyházközség elemi iskoláiba „ . .. a gyakorlottabb Ifjak Közzül évenként hat, idővel több vagy kevesebb Segéd Tanítót választhasson".

95 Ezt a feltételt 1844. június 26-án az egyházközségi gyűlésen még egyértelműbben fogalmazták meg és kifejtették: „A helyben felállítandó tanítókat képző intézetre Egyházunk részéről tett ajánlások.. . olyan feltétel alatt ajánltatott meg, miszerint az intézetbeli ifjak közül hatan, vagy a szükségeshez képest többen is a helybéli iskolákban tanítói segéd képpen ingyen szolgáljanak. . . mind az által a fent nevezett ifjak élelméről azon felül (a többi ajánlaton kívül) gondoskodni fog Egyházunk."

96 — A nyíregyházi feltétel bekerült a kerületi bizottság javaslataiba és elfogadták azt a kerületi gyűléseken, így lett része az 1840-es szervezési alapelveknek és a képző 1853as szabályzatának is. Érdekeiket azonban nemcsak a határozatokkal kívánták biztosítani, hanem arra törekedtek, hogy jelentős tisztségeket nyerve, az intézet felügyelő szerveiben befolyást szerezzenek. Az 1844-es késmárki gyűlésen elérték, hogy a képző „al- s helybeli felügyelője", aki egyben a „tápintézet kormányzásának felelőse" is, nyíregyházi legyen. így a gazdasági ügyek irányításában döntő szereppel rendelkeztek a nyíregyháziak.

97 Hittek és bíztak abban azonban, hogy a szeminárium működésével kedvezően segíti a város népiskoláinak tartalmi fejlődését is. Az intézet igazgató tanárától elvárták, hogy ismerője, és tanácsaival előmozdítója legyen a népoktatásnak. Noszág János igazgatói megválasztásának feltételéül szablak 1858-ban, hogy a város népiskoláinak átalakítására készítsen egy átfogó, minden kérdésre kiterjedő tervezetet. Noszág eredményesen teljesítette a feltételt és csak azután választották meg igazgatónak. — Ez a tervezet lett az elindítója a már említett Noszág—Pálfy-féle 1863-as országos ev. népiskolai tantervnek!

98