Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 5–6. (Nyíregyháza, 1985)

Művelődéstörténeti tanulmányok Szabolcs-Szatmár megye és Nyíregyháza örténetéhez - Orosz Gábor: A nyíregyházi evangélikus tanítóképző szervezésének és indulásának története

előtti más tanítóképzős tervektől sem volt idegen a kétéves képzési idő gondolata. Az első iskolák — így az egri is — szintén kétévesek voltak. Annak ellenére, hogy Warga János terve — ő hároméves tanulmányi időt javasolt — nagy hatással lehetett a nyíregyházi képző indulására, nem tartjuk valószínűnek, hogy 1847-ig a képzési időnek három évre hosszabbításáról döntött volna a kerület. A rendelkezésre álló kétéves tanulmányi idő felhasználását ugy tervezték, hogy az első évben az általános és szakismeretek adása domináljon, míg a második év inkább gyakorlati legyen. A tantárgyak elrendezésének ilyen elvét igazolja az 1848. július 5-én megtartott „közvizsgálatra kiküldött bizottság" jelentése: a szeminárium tanára ,, . . . munkáját ez évben leginkább elméleti (theoricai) úton . . ." végezte.

81 — Warga tervezetében az első évben inkább „alaki képzésű" tanulmányokat, a másodikban „anyagi és gyakorlati", végül a harmadik évben „egészen gyakorlati" tanulmányokat határozott meg. A nyíregyházi képző 1858-as szabályzata hasonlóan intézkedett: „A két első év elméletileg gyakorlati tanulmányoknak szolgál, a harmadik főkép alkalmazó, hol a kellőleg gazdagított s tájékoztatott nevendék a nyíregyházi népiskolában, kellő ellenőrködés és kalauzolás mellett tanít."

82 — Ügy látjuk tehát, 1858-ra változás történt ugyan a tanulmányi idő mennyiségében a kerület reformkori elképzeléseihez képest, a tanulmányi rend alapelvei azonban változatlanok maradtak. Ezek az alapelvek már az 1840-es évek elején kialakultak — összefüggésben a képzés tartalmi sajátosságainak viszonylagos állandóságával. A jelügyelet és a jelügyeleti szervek Az iskola irányításának és felügyeletének elveit szintén 1839—40-ben rögzítették: a nyíregyházi szeminárium a tiszai egyházkerület intézete, fenntartásáról a kerület gondoskodik és az ott folyó munkát is a kerület — közvetlenül a kerületi gyűlés döntései — határozzák meg. A felügyelet joga az egyházkerületi gyűlést, s annak törvényes szerveit illette meg. A kerületi gyűlés a tényleges felügyeleti joghoz tartozó irányítási és ellenőrzési feladatok ellátására, egyes szervezési feladatok megoldására (pl. részletes tanulmányi rend kidolgozása; a tani tó választás javaslattal segítése; az intézet megszervezésének konkrét terve stb.) bizottságokat nevezett ki. Ezek a bizottságok ideiglenesen működtek, de egy-egy új feladat megoldására vagy a régi bizottság megbízatását hosszabbították meg vagy újai, neveztek ki. Az új bizottság tagjai legtöbbször ugyanazon személyek voltak, akik az előzőben is dolgoztak.

83 A kerületi gyűlés választotta meg a képző főfelügyelőjét és másodfelügyelőjét, aki egyben a képző pénztárnoka is volt. A nyíregyházi egyház