Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 5–6. (Nyíregyháza, 1985)

Művelődéstörténeti tanulmányok Szabolcs-Szatmár megye és Nyíregyháza örténetéhez - Orosz Gábor: A nyíregyházi evangélikus tanítóképző szervezésének és indulásának története

tananyagával kell rendelkeznie a tanítónak, hanem ismernie kell „a tanulmányok tanmódszerét, melly magában foglalja a sajátlagos tanmódot, tanmenetet, tanalakot és tanlelkületet, valamint a taneszközöket is .. . A képezdében nem annyira az elmélet, mint a gyakorlat a fő dolog .. .".

77 Közismert, hogy tanítóképzésünk történetében a képzés jellegét nemcsak az iskolai érdekek határozták meg. A tanítót fel kívánták készíteni a kántori teendők ellátására is. „Az ügyes oskola mesterek és orgonisták képzését... a nép nevelésre ... a templomi ájtatosság gerjesztésére leendő jó-tékony befolyást. .." együtt említették a nyíregyháziak is levelükben.

78 A tantárgyak között ezért kapott jelentős helyet a „szent-ének és zene". A másik tartalmi sajátosság, amivel bővült a kántorképzésen túl az oktatás anyagi, a gazdasági ismeretek tanítása. — A reformkori gondolkodásban is élő ökonomista szemlélet hatott a tanítóképzésre. A tanítókat gyakorlati gazdákká kívánták nevelni. A mezőgazdasági ismeretek szintén helyet kaptak a népiskola tananyagában. Céljuk, hogy a tanító a korszerű gazdálkodás avatott képviselője legyen a falvakban, és amellett, hogy saját anyagi helyzetét a gyümölcstermesztéssel, kertészettel, méhészettel, állattartással stb. javíthatja, példát adjon a falu lakóinak a gazdálkodás korszerűségére, a gazdaság fejlesztésére. A tanítóképzőnek fel kellett tehát készítenie „a kertészet és mezei gazdaság okszeres gyakorlására". A tananyagban „a mezei gazdaságra, kézművészetre s balítéletek megsemmisítésére.. . egészségtan" is szerepelt, sőt a természetrajzi és természettani ismeretek kiválogatásának módját és irányát ezen tárgyak tanítási céljai határozták meg. A szemináriumhoz szükséges épületek és telek mellett ezért kérték már 1841-ben a kerület vezetői a városi tanácstól, hogy az intézetbe tervezett „a mustra mezei gazdálkodás gyakorlati oktatására" szükséges gyakorlókerthez a város közelében földet biztosítson. A földterületen az iskola „ ... kész azonnal kezdetben is a mustra mezei gazdálkodásnak gyakorlati oktatását munkába vétetni.. .".

79 A tanulmányok ideje és rendje A képzéshez szükséges tanulmányi időt az 1839-es és az 1840-es bizottsági javaslat egyaránt két évben állapította meg: „A tanulási s gyakorlati pálya két évre kiterjedőnek ítéltetett." Így fogadta el az 1840-es miskolci gyűlés is. A forrásokból nem lehetett határozottan megállapítani, hogy a reformkorban később, vagy akár az 1847-es megnyitáskor módosították-e a kétéves tanulmányi időt, terveztek-e hároméves tanítóképzőt. Az 1858-as iskolaszabályzat már egyértelműen hároméves képzésről írt: „13. §. Minden nevendék 3 évi tanfolyamra köteleztetik."

80 — Az 1848