Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 5–6. (Nyíregyháza, 1985)

Művelődéstörténeti tanulmányok Szabolcs-Szatmár megye és Nyíregyháza örténetéhez - Orosz Gábor: A nyíregyházi evangélikus tanítóképző szervezésének és indulásának története

Pál cikkében közölte a tervezett tantárgyak sorát. Utalásokat találtunk a tanulmányok tartalmára az igazgatóválasztásra összeült bizottsági gyűlések jegyzőkönyveiben és az 1848 nyarán készült vizsgabeszámolóban is. Nagyon jelentősnek tartjuk Warga János 1847-ben megjelent tanítóképzőtervét is. Bár ő nem az evangélikus iskolák részére készítette szabályzatát, mégis nagy hasonlóságot tapasztaltunk a nyíregyházi képzőre vonatkozó forrásokból összeállt kép és Warga terve között. Figyelembe vettük az 1348-as egyetemes tanítógyűlésen elfogadott tanítóképzési tervet'-ésr az ehhez kapcsolódó vita anyagát is.'

4 'J-ó

1 A képzés tartalmi sajátosságainak kialakításánál a szakmai ismerétekre épülő gyakorlati jelleg volt a meghatározó. A tanítójelölteket már egy általánosan képző iskolát végzett fiatalokból akarták összegyűjteni, ,Az erkölcsi követelményeken és a nyelvtudáson kívül (a magyar nyelv ismeretére gondoltak) olyan ifjak kerülhettek a tanítóképzőbe, akik ,, . . , dicséretesen végezvén a szónoklat-költészeti osztályt. . . vagy a bölcsészeti vagy más bármely szakot". Rendelkezniük kellett tehát a népiskolában megszerezhető elemi ismeretekkel és azon túl a gimnázium alsó osztályának (szónoklat-költészeti osztály) általános képzést adó anyagával. Lehetőséget adtak a kollégium, vagy líceumok bölcsészeti osztályait eredményesen teljesítőknek is, hogy tanulmányaikat a szemináriumban folytassák. Az általános műveltségi alapnak az igényéből következett, hogy a tanítóképzőbe felvehető fiataloknak be kellett tölteniük a 16. évüket. A tanítóképzőben tovább kívánták bővíteni az általános műveltségi anyagot: elsősorban a vallási, nyelvi, de minimális mértékben a természettudományi ismereteket is. Némethy a következő, ilyen általános képzést segítő tantárgyakat sorolt fel: népszerű vallástan, szentírás olvasása, honi népnyelvekbeni gyakorlat és helyesírás, népszerű magánjog, természetrajz tan, egészségtan, Magyarhon földrajza és történetének elemei. Az elméleti képzés azonban elsősorban szakmai jellegű tantárgyakat jelentett, így mindenekelőtt a neveléstant és a lélektant.

75 A szakmai jellegű elméleti ismeretekre kellett építeni a gyakorlati képzést, ami átfogta és áthatotta a tanulmányok egészét. Ne a ,,teoreticai", hanem a „prakticai" szemlélet érvényesüljön — hirdették. Az elemi osztályokban gyakorlatokon vegyenek részt a pedagógiai tanár vezetésével a tanítójelöltek, majd az elemi iskolák tanítóinak felügyelése alatt lehetőleg minden tantárgyat tanítsanak minden osztályban, tartsanak „tanítási próbákat". A tanítónak nemcsak azt kell tudnia ugyanis, hogy mit oktasson, hanem azt is, hogy hogyan oktassa azt. „Jól írni, olvasni, énekelni stb. már az sem csekélység: de jól írni, olvasni tanítani már jóval több. Hát az általános nevelési képesség...!" — írta Vandrák.

76 Warga János tervében ezt olvashatjuk: nemcsak az alsóbb iskolai tantárgyak