Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 5–6. (Nyíregyháza, 1985)

Művelődéstörténeti tanulmányok Szabolcs-Szatmár megye és Nyíregyháza örténetéhez - Orosz Gábor: A nyíregyházi evangélikus tanítóképző szervezésének és indulásának története

sítése eredményezne) a Vallási szabadsággal és művelődési előrehaladással nemcsak összeférhet; de azt okosan használva elősegíti. . ."

2b A képzőállítással a 70. bejegyzés foglalkozik: „Egy Oskola Tanítókat képző Intézet létesítése bizonyos tervnek benyújtása következésében, tárgy altatás alá vétetvén, rendeltetett: Hogy a kerület egyházi gyűlésben nevezett és említett terv, a tiszai kerülethez tartozó Esperességgel, az Elnökség által közöltessen s kivált a tervben említett tőke nagyítása ajánltasson az 1839. eszt. Ápril. l

ö-napjáig ugyan a Közlő Elnökségnek a terv felett véleményt adókkal. Hogy pedig a véleményekből egy hasznos egész, minden oldalú bírálatok következésében alkottathasson . . ." 35 tagú bizottságot neveztek ki, amely 1839. május 1-én Rozsnyón a beérkezett véleményekből és tervekből dolgozza ki, hogy miképpen lehetne „ . . . a Tanítói nevelő intézet létre hozándának ..." Hunfalviék tervének kedvező fogadtatására utal a bejegyzés zárómondata: „Ennek utána Tiszt. Némethy Pál és Hunsdorfer (Hunfalvi) Pál urak mint az Tanítókat Képző intézet tervének indítói tisztelettel említettni rendeltettek."

26 Első elképzelések az intézet jellegéről: a rozsnyói tanácskozás és a kassai kerületi gyűlés (1839) 1839. május 1-én Rozsnyón valóban összeült a tanítóképző felállításának tervét kidolgozni akaró bizottság. Vandrák András, Terray Károly és a gomöri egyházmegye küldtek tervezetet. Rozsnyón azonban nem. történt meg a bizottság véleményének írásba foglalása és úgy döntöttek, hogy a három tervet elküldik az egyházmegyéknek. A július 6-án kezdődő kassai egyházkerületi gyűlés előtt rögzítették a jegyzőkönyvben javaslatukat. A bizottság ajánlotta, „Hogy az áldást árasztó terv (a képző felállítása) egész buzgósággal szorgalmaztassák." Az iskola felállításának körülményeiből a legfontosabb kérdés a képző helyének kijelölése volt. Ügy vélekedtek, hogy „ . . . pénz kímélés miatt míg Önállást nyerhetne, más fennálló iskolai intézethez csatoltassék . . ." Ebben a koncepcióban megfogalmazottak mintegy átmenetet képeztek az elkülönítetten képzési forma (az 1836-os szabályzat rendelkezése) és a tartalmilag, szervezetileg önálló, működésében is független iskola gondolata között. 1839ben az intézet vezetését egy másik iskola igazgatósága keretében oldották volna meg, tehát működésében még nem független képzőről szóltak. Valószínű, hogy ezeken a tárgyalásokon a rozsnyói gimnáziumot tartották legalkalmasabbnak a szeminárium befogadására. Rozsnyó a gömöri esperesség legjelentősebb városa, ekkor fejlett gimnáziummal és az esperesség a kerület legtöbb evangélikust számláló területe. Rozsnyó valószínűségét jelzi a város érdeklődése a képző iránt, az, hogy külön tervet is kidol-