Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 5–6. (Nyíregyháza, 1985)

Művelődéstörténeti tanulmányok Szabolcs-Szatmár megye és Nyíregyháza örténetéhez - Hebeny Zoltán: Adalékok a Szabolcs megyei elemi iskoláztatás történetéhez (1868–1914)

ban, hogy nevezett tanítónő az általa felállítandó leányiskolában az 1868. évi XXXVIII. törv. czikknek a hasonló iskolákra vonatkozó minden rendeleteit, úgy a tantervre mint a helyiségek és a felszerelésre nézve pontosan megtartani köteles."'

16 A szinérváraljai r. kat. rendes tanítónőnek magyar és német tannyelvű alsó elemi leányiskola tanítására volt képesítése. Az 1876-ban bekövetkezett megyerendezés után — melynek során az újonnan megszervezett Hajdú, valamint a meglévő Bihar megyéhez kapcsoltak több szabolcsi települést — a megye elemi iskoláinak száma csökkent. Ennek következtében a magániskolák száma 188l-re 6-ra módosult. Ezek közül ki kell emelnünk Löffkovics Ignác nyíregyházi leányintézetét, amelyet 1881-ben a minisztérium 36 627/1880. sz. engedélye alapján „Frőbelféle gyermekkert"-tel egészített ki.

47 Ugyanebben az évben Haás Mór nyíregyházi földbirtokos a miniszter 10 797/1881. sz. leirata alapján „ ... elismerő és kitüntető okiratot" kapott, mert „ ... az általa haszonbérelt puszták központján, Varjúlaposon egy elemi népiskolát állított fel, s azt a szükséges taneszközökkel felszerelte."'

lS Hasonló iskolát hozott létre Szegegyháza tanyán gróf Dégenfeld Imre és Bashalom községben Dessewffy Miklós is.

49 Az utóbbi iskolák jellege felekezetnélküli magániskola volt, ahol a fenntartók képesített tanítókat alkalmaztak. Ebben az évben még egy magániskola létrehozásáról van tudomásunk, amelyet Sigler Henrik okleveles tanító állított fel Tiszalökön.

50 Ezekben a magániskolákban tanuló gyermekek ,,. . . jó előrehaladásnak örvendnek", különösen „dicséretes a tanítás" a nyíregyházi Löffkovics és a Pachmayer-féle intézetekben, ahová összesen 113 lány járt.

51 Az 1882—83-as tanévben a tanfelügyelői jelentés 8 magán elemi iskoláról számol be, de ugyanakkor 12 tanyai és pusztai iskola fenntartóját nem jelöli meg. Ezek fenntartói zömmel földbirtokosok és bérlők voltak, s iskoláikban felekezeti különbség nélkül tanították a gyermekeket. Kimondottan magániskola ebben az évben 3 keletkezett: Űjfehértón Guttmann József

52

, Schön Hermann izraelita tanítók nyitottak iskolát

53

, valamint Nyíregyházán Latinak Benedikty Hermin oki. tanítónő „ ... egy gyermekkerttel összekötött 6 osztályú elemi leány népiskolát..." szervezett.

54 Az 1834—85-ös tanévre a magán elemi iskolák száma 5-re csökkent. Ebben az évben a Löffkovics Ignác által fenntartott elemi iskolát a miniszter bezáratta, mert a tulajdonos-tanító a gyermekekkel szemben „szemérem elleni büntettet követett el", s az oda járó gyermekek egy része a Latinak Jánosné által fenntartott magániskolába került.

55 Ugyanakkor a miniszter engedélyezte, hogy Róth Matid Nyíregyházán egy 6 osztályos magán leányiskolát nyithasson.

56 A fentiekből látható, hogy a magániskolák száma és azok fenntartói is szinte évről évre változtak; egyesek megszűntek, mások megalakultak.