Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 5–6. (Nyíregyháza, 1985)

Művelődéstörténeti tanulmányok Szabolcs-Szatmár megye és Nyíregyháza örténetéhez - Hebeny Zoltán: Adalékok a Szabolcs megyei elemi iskoláztatás történetéhez (1868–1914)

A későbbi években is a magániskolák száma állandóan változott: 1892ig ezek száma 5—6 volt, 1901-ben csak egy működött, 1911-ben azonban már újra 6 iskolában tanítottak. Ebből az időszakból néhány magániskola megalakulását említjük meg. 1887-ben Berger Jakab Nyíradonyban nyitott iskolát.

57 1890 márciusában Lakner Irén oki. tanítónő kapott engedélyt, hogy Nyírbátorban egy 6 osztályú magán elemi népiskolát állítson fel."

58 1891-ben Krausz Salamon oki. tanító Kisvárdán leányiskolát nyitott.

59 1892-ben Goldstein Vilmos Gyürén állított fel hasonló iskolát.

60 Végül megemlítjük, hogy 1902-ben Vencsellőn Liebermann S. Sándor is megnyitotta iskoláját.

61 Az elmondottakból kitűnik, hogy a megyében működött elemi magániskolák az összes iskoláknak csak a töredékét alkották. Százalékban kifejezett arányuk nem emelkedett 2,5 fölé, sőt 1902—1905 között még az egy százalékot sem érte el. Bár ezek az iskolák a törvény által előírt feltételeknek jól megfeleltek, képesített tanítóik eredményesen tanítottak, mégis — az iskolába járó kevés gyermek miatt — csak kis mértékben járulhattak hozzá a megye népoktatásához. 5. Zugiskolák Szabolcs megyében jelentős számú ún. zugiskola működött a XIX. sz. második felében és a századfordulón is. Ezek az iskolák elsősorban az izraelita tankötelesek oktatásával foglalkoztak. Az országos méretekben bekövetkezet elterjedésük miatt a VKM. arra kényszerült, hogy az 1391. évi 40 598. sz. rendeletével meghatározza azok fogalmát, s egyben bezáratásukat is elrendelje. Ezek szerint „ . . . zugiskola azon nevelő- vagly tanintézet, melyben több gyermek a népiskolai tantárgyakra egyútteden taníttatik, anélkül azonban, hogy a fenntartók külön egyházi vagy polgári községet, vagy jóváhagyott alapszabályok mellett iskolai célokra működő társulatot képeznének, vagy a fenntartó magánegyénnek ily intézet fenntartására jogosultsága lenne."

62 A fenti meghatározáson kívül ismeretes előttünk Rósenberg Jakab büdszentmihályi izr. tanító véleménye is, amely a zugiskolák körülményeire is tesz megállapításokat: ,,. . . zugiskola alatt oly gyermekkínzó helyiséget értek, hová több szülő, kölcsönös megállapodás szerént, az általuk akár a debreceni vásáron, akár budapesten az Orczy-kávéházban felvett és magát tanítónak nevező, de tényleg csirkefogó, faczér pinczér, kalmár-segéd, bukott deák, de legjobb esetben szegény orvos-növendék vagy technikus elé járatja gyermekeit. Hogy ezek annyit értenek a paedagógiához, mint tyúk az ÁBC-hez, ahhoz commentár sem kell. Zugiskola továbbá egy oly viskó, melynek penészes falai közt az egész hitközség gyermekei egy bócherből lett tanító által, aki egyúttal a