Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 5–6. (Nyíregyháza, 1985)

Művelődéstörténeti tanulmányok Szabolcs-Szatmár megye és Nyíregyháza örténetéhez - Hebeny Zoltán: Adalékok a Szabolcs megyei elemi iskoláztatás történetéhez (1868–1914)

Községi jellegű elemi iskola a megye területén 1868-ban még nem volt. Ezek megalakulása csak az 1870-es években kezdődött. 1873-ban bizonyosat csak egy községi iskola létezéséről tudunk, amely Nyírbátorban működött egy tanítóval. 1876-ban Kiss József tanfelügyelő az iskolák jelleg szerinti kimutatásában, az V. pont alatt egy községi iskolát említ, de a XV. pont alatt a következőket írja: ,, . . . 2. A Pappon lévő, s legnagyobb részben méltóságos báró Horváth-Rohonczy Ilona úrnő által alapított községi iskolában a báróné, komornája által taníttatja a leánynövendékeket ruhavarrásra és kötésre." A 3. pontban pedig a nyírbátori községi elemi iskola tanítójáról, Sándor Albertről olvashatunk, aki a gyermekeket ,, . . . kefék és szalmakalapok kötésére is tanítja".

31 A pappi iskola községi jellegét egy 1880-ból származó jelentés is dokumentálja, mely szerint „ ... az 1876—77-es iskolai évtől községivé nyilváníttatott iskola..." 167 Ft államsegélyben részesült.

32 Tehát kétséget kizáróan megállapítható, hogy a megye területén 1876-ban Nyírbátorban és Papp községben községi elemi iskola működött. A következő évben ezek száma eggyel nőtt, mert a karászi g. kat. egyházközség belátta „ . . . miszerint egyesült erővel több szolgálatot tehetnek a közoktatás ügyének . . . iskolájukat községivé nyilvánították."

33 A községi iskolák száma 1882-ben 4-re, 1884-ben 10-re, 1886-ban 12-re, 1893-ban 13-ra emelkedett és 1901-ben összesen 14 ilyen jellegű iskola működött. Ezután egy évtized alatt újabb 17 iskolát hoztak létre, s ezzel 1911-ben számuk 3l-re emelkedett. (L.: II/l. és a III. sz. melléklet!) Az összes iskolákhoz viszonyítva azonban arányuk még 1911-ben sem érte el a 10 százalékot. 3. Az állami elemi iskolák Az Eötvös-törvény a népoktatási tanintézetek felállításának és fenntartásának jogát az államra is kiterjesztette. 1868-ban, a törvény megjelenésének évében állami jellegű elemi iskola még nem volt az országban, ezek szervezése csak lassan és vontatottan haladt. Ennek egyik oka az volt. hogy Eötvös József halála után a kormányok több alkalommal kijelentettek: a törvény végrehajtására csak fokozatosan kerülhet sor. Az állami költségvetésben alig gondoskodtak az iskolaépítésekre szánt összegekről. Az 1870-es évek közepétől azonban az állami elemi iskolák építése, megszervezése már egyre inkább előtérbe került. A kiegyezés utáni közoktatáspolitika ugyanis fokozatosan eltávolodott Eötvös liberális nemzetiségi politikájától és a magyarosítási törekvések kerültek előtérbe. Ennek legfontosabb eszközeként az iskolákat tekintették. Első megnyilvánulásként, megalkották az 1879. évi XVIII. tc-et, amely kötelező tantárgyként minden népiskolában bevezette a magyar nyelv tanítását, s a nem magyar