Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 5–6. (Nyíregyháza, 1985)

Művelődéstörténeti tanulmányok Szabolcs-Szatmár megye és Nyíregyháza örténetéhez - Hebeny Zoltán: Adalékok a Szabolcs megyei elemi iskoláztatás történetéhez (1868–1914)

anyanyelvű tanítókat arra kötelezte, hogy 4 éven belül sajátítsák el a magyar nyelvet, valamint képesítésüket is a magyar nyelvtudásuktól tették függővé.

34 Ezen törvény megjelenése után az állami elemi iskolák építése, ill. megszervezése már erőteljesebben érzékelhető: 1879-ig összesen 230 állami iskolát működtettek, 1885-ben már 584, 1890-ben pedig 728 ilyen jellegű iskola volt.

35 Az állami elemi iskolák száma 1890—1894 között mindössze 83-mal emelkedett, ezért a minisztérium 500 új iskola szervezését határozta el. Az ezredévi ünnep alkalmából kidolgozott kormányprogram ugyancsak tervbe vett 400 állami népiskola felépítését. A telepítési szempontok azonossága miatt azonban ezeket az iskolákat a tervbe vett 500 iskolából választották ki. Csáky Albin miniszter tervét, a kormányváltozás miatt, az új miniszter, Wlassics Gyula hajtotta végre. Wlassics azonban az állami iskolák gyorsabb ütemű fejlesztését kívánta megvalósítani és 1000 új iskola megszervezését határozta el. A tervbe vett új iskolák elhelyezéséről a következőket jelentette ki: ,, . . . a tervbe vett 1000 új iskola elhelyezésénél elsősorban figyelemmel leszek azon községekre, amelyekben a magyar elem kisebbségben van, s ezek számára nincs a községben magyar tannyelvű jó népiskola; azután azon községekre, amelyekben a más nyelvűekkel sz' mben a magyar elem van többségben és ezen magyar többségnek nincs jó népiskolája; ezen rendelkezéssel párhuzamosan a leggondosabb figyelembe veszem azon tiszta magyar lakosságú községeket, amelyek önerejükből, kedvezőtlen anyagi helyzetük miatt, nem képesek virágzó népiskolákat biztosítani; végre figyelemmel vagyok az állami elemi népiskolák elhelyezésénél azon tisztán nemzetiségi községekre is, amelyek magu kérik az állami iskolát."

36 Ezen „hódító és védelmi" szempontok alapján jelölte ki az alapítandó iskolák helyét a nemzetiségi területeken, mert ,, . . . a nemzeti kultúra szempontjából a magyar fajra kell a súlypontot áthelyezni, ... a magyarság az, amelyben a legtöbb hódító erő rejlik az államban, mert az dolgozik és küzd a legtöbbet; ez halad elő a perifériák felé, folyton visszaszerezve a haza földjét, s a második ezredév kezdetén ez van hivatva virágzóvá tenni a magyar nemzeti államot." A fentebbi indokok alapján kidolgozott nagyszabású iskolaépítési program a következőképpen valósult meg: 1895-ben 882 állami iskola létezett, 1896-ban már 993, 1897-ben 1257, 1898-ban 1401, 1899-ben 1453, 1900-ban 1521, 1901-ben 1571 és a program befejezésekor, 1902-ben az állami elemi iskolák száma 1858-ra emelkedett, amelyekben 4000 állami tanító dolgozott."

7 E pozitív jelentőségű iskolaszervezésre némi árnyékot vet, hogy az újonnan szervezett iskolák 2/3-ad részét ideiglenes, bérelt helyiségekben