Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 5–6. (Nyíregyháza, 1985)

Művelődéstörténeti tanulmányok Szabolcs-Szatmár megye és Nyíregyháza örténetéhez - Szabó József: Nyíregyháza küzdelme az óvodáért a reformkorban

lyozták újra, mert úgy vélték, hogy „Az óvó eljárása, mint tudományos ismereten alapuló és lelkiismeretes buzgalomtól feltételezett, rendszabálylyal körül írható nem lévén, e részben egyedül annyi intézkedés tétetik, hogy az óvó mellé három tagból álló Igazgatóság neveztetik, az óvóval összehangzólag oda munkálandó, hogy az intézet czéljainak megfeleljen." Az óvodában egy könyvet kell elhelyezni, melybe a látogatók észrevételeiket bejegyezhetik. Azokat az igazgatóság időnként tárgyalja meg, s ha szükséges, intézkedjen. Az óvót a választmányon kívül senki nem figyelmeztetheti, utasíthatja, örömmel nyugtázták azt is, hogy a létszám 100 felé emelkedett. A helybeli szülők érdekeit védve a választmány úgy határozott, hogy „vidéki" gyermekek felvételét a továbbiakban szünetelteti. A város lakosai igen rövid idő múlva teljesen magukénak tartották a kisdedóvót. További áldozatvállalásra is hajlandók voltak érte. 1847 tavaszán egy emberként fogtak össze, szekeres és gyalogos munkát végezve töltik fel az óvoda udvarát.

33 A kisdedóvó megerősödését a létszám alakulása is jól mutatja. Az első 10 év benépesítési adatai — évi átlagot számítva — a következők: 1848—49-ben az események következtében sok óvoda bezárta kapuit. A nyíregyházi az átmenetileg szünetelők között volt. Ugyanis Gremerczy Andor „okleveles alapnevelő" 1848 júliusáig vezette az óvodát, s ekkor városi tanácsnok és óvodafelügyelő lett. 1849 közepétől 1850 közepéig Dómján Sámuel volt az óvó. 1850 közepétől 1862-ig Krajcsovics Pál viszi e tisztséget. A negyedik óvó pedig Jurányi Ottó volt. Ő korábban városi tanácsnok tisztséget töltött be. A kisdedóvó iránti lelkesedéstől vezettetve, már 35 évesen elvégzi a pesti óvóképzőt. A város munkáját mindvégig nagy elismerésben részesítette. Ez kifejeződött a számára adott fizetésben is, amely 500 forint volt akkor, amikor 1860-ban a kisdedóvói átlagfizetés 400 forint. Igen jó és képzett szakember hírében állott, s népszerű volt. Az utóbbit bizonyítja az is, hogy 1870. április 25-én a Tiszavidéki Óvó Kör elnökéül is megválasztották.

35 A hajdani első óvoda szolgált mintául a város későbbi alapítású kisdedóvóinak is. Hagyományteremtő és őrző, s a megújulni is képes oktatási és nevelési gyakorlatával hozzájárult Nyíregyháza óvodapedagógiai kultú1846: 70 gyermek 1847: 60 gyermek 1848: 20 gyermek 1849: — gyermek 1850: 170 gyermek 1851: 185 gyermek 1852 1853 1854 1855 1856 100 gyermek 75 gyermek 100 gyermek 125 gyermek 176 gyermek

34