Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 5–6. (Nyíregyháza, 1985)

Művelődéstörténeti tanulmányok Szabolcs-Szatmár megye és Nyíregyháza örténetéhez - Szabó József: Nyíregyháza küzdelme az óvodáért a reformkorban

rajának kialakulásához. Talán egyszer szerény emléktábla is megörökíti a várostörténet ezen érdekes és érdemes emlékét. JEGYZET 1. Nyíregyházi Evangélikus Gyülekezeti Levéltár (a továbbiakban NyEGyL.): A nyíregyházi evangelika egyház története 1802—1855. 2. Hársfalvi Péter: Az iskolaügy Nyíregyházán 1868 előtt. A százéves a magyar népoktatás. Ny.h 1969. 75. 3. Morlin Emil: A magyar kisdedóvás múltja és jelene, bp. 1890. 16. 4. Uo. 16. 5. Hársfalvi, lm. 75. 6. NyEGyL.: A nyíregyházi evangelika egyház története 1802—1855. 433—34. 7. Szabolcs-Szatmár megyei Levéltár (a továbbiakban SzSzmL.) X. 103. 16. 8. SzSzmL. V. A. 101. 3. 1843. 32/32. 9. „Méltóságos Szilassyné" született Inczédy Katalin, Szilassy József özvegye volt, akit az 1832 —36-os országgyűlésen a szent korona őréül választottak, s 1836-ban halt meg. A férj Losonc-tugári birtokát valószínűen gyermekeiknek átadva az özvegy talán hazaköltözött a családjához Nyíregyházára. Az Inczédyek kuriális épülettel rendelkező, tiszteletben álló polgárai voltak a városnak. A közmegbecsülésre azzal is rászolgáltak, hogy a város 1824es második örökváltságának tárgyalásait a Károlyiakkal Nyíregyháza nevében az ők közreműködésével folytatták. A városnak Inczédy Katalin iránt tanúsított jóindulatának konkrét tartalmát — források hiányában — nem sikerült feltárnunk. Lásd: Nagy Iván: Magyarország nemes családai gyermekekkel. Pest, 1863. 719., valamint Cservenyák László: Nyíregyháza örökváltsága. Nyíregyházi kiskönyvtár 9. 10. NyEGyL. A nyíregyházi evangelika egyház története 1802—1855. 433—34. 11. Uo. 433—34. 12. SzSzmL. V. A. 101. 56. 1844. 32/32. 13. NyEGyL. A nyíregyházi evangelika egyház története 1802—1855. 455. 14. Hajdú-Bihar megyei Levéltár IV. A. 1011/a; Borsodi Szemle 1976. 1. sz. 67—70.; Hajdúböszörményi Hírlap 1975. V. 15. 4. 15. SzSzmL. V. A. 101. 3. 1843. 32/32. 16. SzSzmL. IX. 67. 196/1. A „Czugos társaság" 1811—ben alakult bérfuvarozó vállalkozás volt. Főleg katonai, kincstári fuvarozásokat végeztek Tokaj és Debrecen között, de a várossal is fuvarozási szerződésük volt. A fuvarozás mellett a várostól bérbe vett 400 hold kaszálón, illetve szántón jól menő gazdálkodást is folytattak. 17. SzSzmL. V. A. 101. 3. 1843. 32/32. Megj.: E forrásban találkozunk pengőforint, illetve váltóforintban való összeg feltüntetéssel is. Kívánatos lenne az átváltási kulcs közlésével a pengőforint összegeket váltóforint összegekben megadni és fordítva. Amiért ezt nem teszszük, az a köztudott tény, hogy a XIX. sz. első évtizedeiben a pénznemek többször devalválódtak, s egymáshoz való értékállandóságuk még a negyvenes évek elején sem volt biztosan kialakulva. 18. SzSzmL. V. A. 101. 57. 1844. 349/ld. 19. SzSzmL. V. A. 101. 57. 1845. 349/1. 20. Hársfalvi, im. 76. 21. SzSzmL. V. A. 101. 57. 1845. 349/1. 22. SzSzmL. V. A. 101. 57. 1845. 349/1. 23. Rapos József: Brunszvick T. vagy a közalapnevelés múltja és jelene hazánkban. 1868. 82. 95. 209. 24. SzSzmL. V. A. 101. 57. 1846. 349/1. 25. SzSzmL. V. A. 101. 57. 1846. 349/1. 26. NyEGyL. A nyíregyházi evangelika egyház története 1802—1855. 507—8. 27. SzSzmL. V. A. 101. 57. 1846. 349/1. 28. NyEGyL. A nyíregyházi evangelika egyház története 1802—1855. 509—10. 29. Hársfalvi, im. 77. 30. NyEGyL. A nyíregyházi evangelika egyház története 1802—1855. 507—8. 31. Rapos, im. 82. 32. Hársfalvi, im. 77. 33. SzSzmL. V. A. 101. 57. 1847. 349/1. 34. Hársfalvi, im. 76. 35. Kelet-Magyarország 1976. febr. 22. Varga Gábor cikke.