Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 3–4. (Nyíregyháza, 1982)

Adattár - Horváth Gabriella: Új fénykép a „boldog ember”-ről

Új fénykép a „boldog ember"-ről — Hát feljöttél szentistvánra? — Került 13 pengő 80 fillérbe. Vasárnap 11 órakor (indultam) . . . Ideértem másnap reggel 7 óra 40 perckor. Keleti pályaudvar. — Jobb, mint azelőtt? Gondolkodik: Nem mondhatnám ... így kezdődnek azok a gépírásos feljegyzések, amelyekről szeretnék ismertetést adni. Móricz Zsigmond kézirata, 15 számozott oldalon, egyes sortávolsággal. Nincs 13. sorszámú lap, de a 11. lap kétszer szerepel. Csak címmel ellátva: Papp Mihály, Magosligetről, 1941. VIII. 20. Nincs viszont semmiféle jelzés a 15. lapon, hogy vége, befejezve. Nem biztos, hogy eredetileg nem volt-e hosszabb. Móricz Virág is ennyit említ, 1981-ben megjelent nagyszerű dokumentumkötetében (Tíz év, II. kötet 425. lapon) „ . . . akkor járt nála újra Papp Mihály Magosligetről, akit leültetett az írógépe mögé, megszólaltatta, és tizenöt oldalon át gépelte, amit mond. Nyersen, változtatás nélkül, tollbamondás. Mihállyal ezt meg lehetett csinálni, már hozzászokott Zsigabátyám módszeréhez A boldog ember idejéből." A Móricz Zsigmondról elnevezett Megyei Könyvtár igazgatói kézirattárában lévő gépirat gyenge minőségű, ún. makulatúra papírra írt szöveg. Látszik, hogy az öreg írógép eléggé egyenetlenül üt, mert betűkiesések gyakran találhatóak a szövegben: ezek, az olykor látható melléütések nem teszik könnyűvé a szöveg olvasását. Az látszik, hogy Móricz, később foglalkozott a szöveggel: jelzéseket írt a margóra, felhíva a figyelmet, hogy ott éppen miről, kiről van szó. Kitűnik, hogy olykor feltett kérdéseket: az erre-arra kanyargó elbeszélőt olykor vissza-visszahúzza ahhoz az eredeti kérdéshez, amely őt, az írót közelebbről is érdekli. Papp Mihály, mint mondja, ekkor 53 éves, az írónak közeli rokona. Édesapjának, M. Bálintnak öt évvel idősebb nénje, Borbála 1868-ban esküdött a magosligeti Papp Györggyel. Meglehetősen későn, 1888-ban születhetett a később „boldog ember"-ként regényhőssé nőtt Papp Mihály. A jegyzeteléshez úgy látszik nem csak kézírássa,l hanem gépírás közben is hozzászokott író eléggé következetesen használ rövidítéseket, bár olykor a máskor rövidített szavakat ki is írja. De ha rövidít, mindig ugyanúgy teszi. Például: cs (csak), d (mind), den (minden), denki (mindenki), deh (dehogy), er (ember), h (hogy), (esetleg (hat), pl. adhta (ad-