Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 3–4. (Nyíregyháza, 1982)

Adattár - Gyarmathy Zsigmond: Báró Horváth család levéltára 1340–1945

szagra, aki Raskay Katalint vette feleségül. Utódaik: János (felesége Barkóczy Katalin) zarándi főispán, szolgálatot teljesítő ezredes volt. I. Leopold 1690-ben Jánost bárói rangra emelte. Gyermekei: négy fiú és egy leány, közülük Ádám leszármazottai közül Imrének a fia Antal, gróf Buttler Annával lépett házasságra, fiúk, János báró O' Brien Eufémiával kötött házasságot. Hat gyermekük közül főleg Gedeonról és leszármazottairól maradtak meg iratok. (Nagy Iván: Nemes családok. X. 11—12. Pótkötet 277—278.) A Horváth család levéltára vásárlás útján került a Szabolcs-Szatmár megyei Levéltárba Jobbágy Miklóstól, aki azt dr. Horváth Gedeon volt papi (község) birtokos megbízásából őrizte 1956-tól, amikor Horváth Gedeon külföldre távozott. Jobbágy Miklós valamikor a család szolgálatában állott, ahogyan akkoriban nevezték foglalkozását: szobainasa volt Horváth Gedeonnak. A levéltár felderítése érdekében végzett kutatás Pap községben elvezetett Jobbágy Miklóshoz, aki — Horváth Gedeon hozzájárulásával — a családi levéltárat megvételre fel is ajánlotta. E sorok írója a családi levéltár megszerzése érdekében folytatott tárgyalások során megtudta Jobbágy Miklóstól, hogy a báró, aki hetven éven felüli, Hollandiában él. A II. világháborúban németellenes magatartása miatt kivonta magát a katonai szolgálat alól, 1944-ben nem menekült el. Megpróbált beilleszkedni, több nyelven tudott, többek között ukránul is, 1950-ben a Mezőgazdasági Dokumentációs Központ szakfordítója lett, ő fordította magyarra orosz nyelvről az agronómusok kézikönyvét. Németül, angolul és ukránul beszélt. 1951-ben kitelepítették Budapestről Hajdúdorogra. Volt sofőr, könyvelő, végül 1956-ban elhagyta hazáját. Jobbágy Károly szerint örömmel egyezett bele, hogy a családi levéltár a Szabolcs-Szatmár megyei Levéltárba kerüljön, annál is inkább, mivel gyermektelen, s Jobbágy Károlynak sincs családja, ő maga is túl a hetvenen félőnek tartották joggal, hogy a pesti lakásból végül eltűnik a gondozó nélkül maradó levéltári anyag. Jobbágy Károly minimális megőrzési díjat igényelt. Az előbbiekből levonható az a tanulság is, hogy a megyei levéltárak nem mondhatnak le még most sem az iratfelderítő tevékenységről, ezt bizonyítja az is, hogy azóta, hogy a Horváth család levéltára előkerült, az ököritói Kormos család levéltárának is több értékes darabját felfedeztük, megvásároltuk, megtaláltuk a Mudrány család iratait, újabban a Szalay család levéltára Tyúkod községből jutott hozzánk. A levéltári rendezés során négy állagra bontottuk az iratokat: A) Sajnovics család iratai 1340—1827 0,36 fm. B) Horváth család iratai 1582—1954 1,08 fm. C) O' Brien család iratai 1804—1891 0,02 fm. D) Vigyázó család iratai XVIII—XIX. század 0,02 fm.