Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 3–4. (Nyíregyháza, 1982)

Adattár - Gyarmathy Zsigmond: Báró Horváth család levéltára 1340–1945

Ez megfelel a Horváth család eredeti rendezése rendszerének is. A család jogi képviselői őrizték a levéltárat. Rendezve a B állag volt, a többi állag egy-egy csomóban a rendezett iratok mellett volt. A levéltári átvétel idején azonban már volt bizonyos keveredés, ezért volt szükséges az újrarendezés. A XVIII. századtól magyar nyelvűek az iratok, a korábbiakat latin nyelven írták. A vásárlás során Jobbágy Károly átadott még 18 térképet, köztük 1804—1857 között készített kéziratos térképet és 1828-ból nyomtatottakat. Van a négy világrészre, Németországra vonatkozó atlasz, a Vatikán pápai palota II. emeleti folyosójának vázlatrajza, Ausztriát, Hollandiát, a török birodalmat és Bihar megyét ábrázoló térkép. Ezeket a levéltári térképtárolóban helyeztük el. (XV. 1. T. 324—341.) Az iratok mellől térképet nem emeltünk ki, de nyilvántartásba vettük a család birtokai szerinti helységek kataszteri térképeit is (335—337.) A kutatást a segédkönyvek jelentősen megkönnyítik. A középkori okleveleket dr. Balogh István kandidátus, ny. levéltárigazgató jegyzékbe foglalta, tárgyukat feltárta, tartalmukat meghatározta. 1980-ban Villangó István a Művelődési Minisztérium főosztályvezetője sajtókonferencián bemutatta a közgyűjtemények, köztük a levéltárak 1979. évi szerzeményeit. A Magyar Országos Levéltár kilenc, a SzabolcsSzatmár megyei Levéltár hat, az Esztergomi Primási Levéltár egy, és a Magyar Zsidó Levéltár két értékes gyarapodásának darabjait kiállításon is bemutatta a sajtó képviselőinek és az érdeklődő közönség számára. A Szabolcs-Szatmár megyei Levéltártól a Horváth család levéltárából négy oklevél lett kiállítva: 1. A székesfehérvári káptalan 1340. április 15-én Visegrádon kelt jelentése a Fejér megyei Sarui birtok határjárásáról. A jelentés I. Károlyhoz szól, felsorolja azokat a saruli nemeseket, akik részt vettek a határjárásban és pontosan meghatározza a birtok kiterjedését. 2. A Fejér megyei alispánok 1468. évi jelentése Mátyás királynak a kuldói nemeseket ért sérelem ügyében. Dinnyési Vas János és Szentgyörgyi Vince Tamás Fejér megyei alispánok Pálóczy László országbíró parancsára kivizsgálták a kuldói nemeseket ért hatalmaskodásokat. Erről tesznek jelentést Mátyás királynak. 3. A vasvári káptalan 1470. szeptember 10-i bizonyságlevele Thapar János leányának örökösödési ügyében. Bizonyságlevél arról, hogy egyrészt haraszti Thapan János és Vejani