Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 3–4. (Nyíregyháza, 1982)

Források a XVII–XIX. századból - Kávássy Sándor: Ismertetések a régi Szatmárról

20. §. A gyümölcstermesztés Semmivel sem marad a bortermelés mögött a gyümölcstermelés sem. Joggal tekintheti magáénak Pomona istennő(107) is ezt a vidéket. Nem tudunk elképzelni gyümölcsfajtát, melynek az itteni talaj ne kedvezne. Ha fajták szerint kívánjuk őket megnevezni, akkor a körtét, almát, szilvát, diót, cseresznyét kell említenünk, és ezek mindegyike különféle változatban és alakban fordul elő, ízük is sokféle. Ha beérésük időpontja szerint csoportosítjuk őket, akkor tavasz kezdetétől őszig egymást váltva érőket találunk köztük, télen pedig, hasonló módon, egymást váltva tart ki termésük az újig. Egyebekben kiváló itt a boszniai alma, nagyra növő, bőven termő fajta. A tráciai alma is sok termést hoz épp úgy, mint az, melyet szüggesalmának neveznek, de a nagy darab termésén levő sok apró púp miatt púposalma néven is emlegetik. A leginkább termesztett körtefajta a pergamoni. A cseresznyének három fajtáját kedvelik: az egyik a Bajom-cseresznye, ezt mi fekete duráci néven ismerjük. A másik a somcseresznye, ez a somhoz hasonló színéről kapta nevét. A harmadik a hólyagcseresznye, ezt a hólyaghoz való hasonlóságáról mi is hólyagosnak nevezhetjük. A gesztenye oly tömegben terem, hogy az egész Tiszántúl szükségletét fedezi, sőt távolabbi eladásra is jut belőle. Azonban a gyümölcsöt is olyan alacsony áron lehet eladni, hogy a belőle származó haszon nem ösztönzi a termelőket. 21. §. Kisebb bányák Olyan bányák is vannak, melyeknek művelésére egyes városi polgárok a császári aranybányászat itt lakó főtisztviselőivel tömörültek bányatársulatba. Néhány régi aknát újítottak fel, vagy pedig egészen új bányát nyitottak, bár a közeli hegyekben már nehezen akad hely, amelyet a közelmúltban át ne lyuggattak, ki ne ástak volna. Réz előfordulására még lehet számítani, többre, mint aranyra, vagy ezüstre, mert ezt a kutatást a város közpénzen végezteti. Felsőbánya 1- §• A szabad királyi város(108) Ez szabad királyi város, Nagybányától egy mérföldre, keletre fekszik. Nincsenek városfalak és a házak is szerényebbek, mint a nagybányaiak. Nem olyan magasak, mint Nagybányán, de azért tetszetősen vannak megépítve, a bányászlakosság igényeihez mérten kényelmesek, és