Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 3–4. (Nyíregyháza, 1982)
Források a XVII–XIX. századból - Kávássy Sándor: Ismertetések a régi Szatmárról
tottak ki. Az idők múlásával falai és épületei révén is jelentős várossá fejlődött. Istvánffy (XXII. könyve 278. lapján) mint Erdődhöz közel fekvő szép városkát említi Nagybányát, ahol nagy haszonnal bányásszák az arany- és ezüstteléreket. Megállapítása majdnem fedi a valóságot: az itteni bányák ui. oly gazdagok voltak nemesércben egykor, hogy az aknákból feljövő bányászokkal még a lábbelit is letöröltették, nehogy így nagyobb értéket vigyenek magukkal, mint amennyi munkabérként járt nekik. A közeli hegyeket ezenkívül a jó bort termő szőlő is nevezetessé teszi. A hegyekről szép kilátás nyílik az alant elterülő síkságra, melyet mindenfelé csörgedező patakok öntöznek. Ennek tulajdonítható az oly kellemes benyomás is, amit ez a kis város kelt, amelyet már eredetileg is úgy alakítottak ki, hogy szép is, erős is, meg védhető is legyen. Erdődtől keletre mintegy hét mérföldnyire fekszik, s közelebb az Erdély határán elhelyezkedő Kővárhoz van. 3. §• Több uralkodó kiváltságokkal ruházza fel Eredetileg mint mezőváros volt alávetve a megyei hatóságnak (lásd az 1609. évi 37. tc.-t),(100) habár már László királytól is kapott adománylevelet, amelyet utóbb 1573-ban Miksa király erősített meg. I. Lajos bányavárosi kiváltságokkal ruházta fel. 1404-ben Zsigmond Felsőújfalut adományozta a városnak. Ezt a két kiváltságlevelet 1464-ben Mátyás erősítette meg. 1430-ban a város erdői három mérföldnyire terjedtek ki. 1450-ben a király addig szerzett összes kiváltságainak élvezetében erősítette meg a várost. 1470-ben Mátyás a kövezet vámszedés jogát(lOl) adta meg, majd 1485-ben a gonosztevők megítélésének jogát (a pallosjogot). Utóda, Ulászló megerősítette Újfalu birtokában, s az országos vásártartás napjait nagyböjt közepére, áldozócsütörtökre,(102) Szent István király és Szent Márton napjára,(103) míg a hetivásár napjait a hét két napjára tűzte ki. 1509-ben a városi tanács megtiltotta, hogy idegenből hozzanak bort a városba. 1510-ben pedig az uralkodó ismét megerősítette a város Felsőújfaluhoz való birtokjogát. 4- §• János király gyarapítja jogait, I. Ferdinánd Balassi Menyhártnak adományozza Amíg Szapolyai János birtokában volt, nem csak az ősöktől örökölt privilégiumokat és kiváltságokat tarthatta meg, hanem újólag a vámszedés jogát is elnyerte. János király halála után özvegye, Izabella, György barát tanácsára, I. Ferdinándnak adta át a vidéket. A birtokába került