Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 3–4. (Nyíregyháza, 1982)

Források a XVII–XIX. századból - Kávássy Sándor: Ismertetések a régi Szatmárról

amit kecskecsecsűnek neveznek. Ki melyik fajtát Kedveli, annak a fajtának tőkéjét vásárolja meg szomszédjától. Gyökerestől ássa ki, majd olyan terjedelmű és mélységű gödörbe ülteti, amilyent a tőke kiterjedése látszik megkívánni. És ilyenkor nem csak a gyökérzetet fedi be földdel, hanem valamennyi ág vesszejét is, és csupán két-három rügy magasságáig engedi őket a föld fölé kinyúlni. Amikor megfogamzottak, valamennyi új szálvesszőt ereszt, ezek már alkalmasak arra, hogy tőke váljék belőlük. Ezeket ismét leássák, és az ismertetett módon szaporítják. A szőlőt háromszor kapálják, tíz vagy ennél is több szemre metszik, tekintettel azon karikákra, melyekbe az összegyűjtött szálvesszőket kötözni szokták. Szent Mihály napja körül szüretelnek. A bortermést tíz akósnál nem kisebb hordókban tárolják és ilyenekből csapolják. A hordókat csupán forró vízzel, egyéb tisztítószerek nélkül tisztítják. A kiforrt bor 3—4 és több évig eltart. Színe előbb fehéres, majd amikor kiforrás után jól megérik, sárgás színt kap. Nem nagyon erős, de kellemes ízű, ezért sokak számára egészséges gyógyitalul szolgál. Amit nem tudnak eladni, otthon fogyasztják el. Nagybánya, vagy Rivulinum (Asszonypataka) 1. §• A város neve E helyen ugyan Szatmár után szólunk róla, híre—neve, valamint jelentősége alapján Nagybánya a valóságban messze megelőzi Szatmárt. E nagyon régi város ui. már évszázadok óta szabad királyi városi kiváltságokat élvez, amellett aranybányászata is hírnevessé teszi. Nevét az ott űzött bányászatról kapta. A magyarok nyelvén ugyanis a nagy bánya név kiterjedt bányaművet, nagyarányú bányászkodást jelent. Más helyen már elmondottuk, hogy a város fölött egy bányavágatokkal és üregekkel agyonlyuggatott hegy emelkedik a magasba, amelyben annyi víz gyűlt össze, hogy az egész vidék víz alá kerülne, ha egyszer kiengednék. Ezt a hatalmas hegy üreget hívják a lakók Nagyveremnek, vagy Nagybányának. Latin neve, Asszonypataka, arról a patakról van, mely a közeli hegy aljából fakad és a város környékén folyik. Erdély történetéről írott mimkájában Bethlen is mindig csak Rivulinum néven említi a várost. A város alapítói A várost Szászországból idehozott németek alapították. Régen csak kis falu volt, melyet az Asszonypataka mellett a régi bányászok alakí-