Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 3–4. (Nyíregyháza, 1982)

Források a XVII–XIX. századból - Kávássy Sándor: Ismertetések a régi Szatmárról

Balassi Szatmárból Kassára, Zay Ferenchez távozott. A magára hagyott Messer András, nem félve a cselvetéstől, a kisvárdai vár ellen vonult. Somlói Bátori István, Várad parancsnoka, ekkor sötét éjnek idején vonult az üresen hagyott szatmári vár alá, s miután a kaput is nyitva találta, hajnalban megrohamozta és elfoglalta a várat. Akik ellenálltak, azokat megölték, akik viszont megadták magukat, azokat szövetségesként fogadták maguk közé (Istvánffy XXII. könyv 272. lap 1563-ról). De mindössze egy évig tudta birtokában tartani a várat. Amikor ugyanis Miksa uralkodása alatt elvesztette Tokaj és Szerencs várát, Szatmár megtartását is reménytelennek ítélte, főként azért, mert ha befagy a Szamos és a Tisza, akkor mód nyílik rá, hogy az ellenség nagyobb ágyúkkal vonuljon a vár alá. Ezért inkább felgyújtotta és fölégette Szatmár várát, ő maga pedig Várad felé vonult el katonáival (Istvánffy XXII. könyv 277. folio, 1565. évről). 8. §. Schwendi helyreállítja a várat és várost Császári részről rövidesen itt termett Schwendi és átkelvén a Szamoson, a környékbeliek hatalmas tömegét hajtva ide munkára, helyreállíttatta a várat és várost, a várat védelmi berendezésekkel, sövénnyel erősítette meg. (Ugyanott 278. folio.) Magas bástyákat építtetett, s miután 1500 német katonával, sok ágyúval és egyéb szükséges felszereléssel erősítette meg a várat, ő maga Kassára ment. A további erősítést és a védelmet az enchstadi Mager Erazmusra bízta, miután figyelmeztette, nehogy Balassihoz hasonlóan az ellenség cselvetéseitől elcsábíttatni engedje magát (Istvánffy XXII. könyv 781. lap). Közben török segédcsapatokkal ismét megérkezett János Zsigmond. A Schwendi által sorsára hagyott Szatmár városát elfoglalta ugyan, de a királyi védősereggel szemben nem tudott eredményt elérni; a védők ui. nem csak a várat, hanem azt a dombot is sikerrel védték meg, mely táborhelyük és az erdő között volt. Az ostromlók végül is nem tudva hozzájutni a várhoz, felhagytak az ostrommal és elvonultak. 9. §. János Zsigmond halála után Bocskai kezébe jut, majd a császár birtokába kerül vissza Szatmár Miután 1571-ben meghalt János Zsigmond (Istvánffy XXIV. könyv 319. folio), utóda, Bátori — minthogy az ő birtoka volt — magának követelte Szatmárt, de helyette Nagybányát kapta. Szatmár a császár birtokában maradt, mígnem húsz év múlva a török Bocskai erdélyi fejedelemnek adta, aki az 1606. évi békekötés után is megtartotta (Istvánffy