Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 3–4. (Nyíregyháza, 1982)

Források a XVII–XIX. századból - Kávássy Sándor: Ismertetések a régi Szatmárról

János Zsigmond török segítséggel szállja meg és felégeti Szatmárt Mindezekről — Istvánffy szerint (1561-ről, könyve 246. lapján) — csak akkor szereztek tudomást, amikor János Zsigmond parancsára Torda Ádám Erdélyből Szatmárba hozta a katonák zsoldját és Balassi Menyhért átvéve a pénzt, őt kitessékelte a várból. így Torda távoztával derült ki, hogy Balassa Menyhért megszegte esküjét. János Zsigmond ezt nagy, sőt felfokozott dühvel vette tudomásul, mert — tévesen — úgy vélte, hogy ezzel az általa sürgetett fegyverszünet megkötésére irányuló törekvéseit akarják meghiúsítani (Istvánffy XX. könyv 244., 246. folio). Ezért a törökhöz fordult és az onnét kapott segédcsapatokkal ostrom alá vette Szatmárt és Németit. (Előbb Hadadot ostromolta, de itt vereséget szenvedett, s már a Lengyelországba való menekülést latolgatta, amikor Bátori Kristóf lelket öntött belé.) Az ostrom 1562-ben Ibrahim budai, Malkócs temesvári, Haszán esztergomi szandzsákbégek segítségével kezdődött. Amikor néhány nap múltán nem sikerült eredményt elérni, felgyújtották Németit. A szél a folyón túlra, Szatmárra is átvitte a szikrát, s olyan tűzvész támadt, hogy nem csak a tetők és a házak, hanem az egymástól jó távolságban fekvő istállók és pajták is pillanatok alatt fogtak tüzet, és a katonák és a polgárok házai bútorostól égtek porig. Miközben mindenfelé félelmetes gyorsasággal pusztítottak a lángok, az ellenség, fokozva rohamát, a hídon áttört Szatmár felé és lőtte a várost. A szerencsétlen lakosságnak már alig volt ereje hozzá, hogy visszavesse a támadást, oltsa a tüzet és mentse értékeit a lángokból. Közben a török állandó fenyegetésekkel rémisztgette a védőket, akik az oly szorongatott helyzetben is hősiesen tartottak ki. Az ostromlók folyvást megújuló erővel törtek a szörnyen fölégetett vár falaira, azonban Dobó és Forgács, akik kevéssel a támadás megkezdése előtt Balassival együtt indultak Ecsedre puskaporért, de meghallván a lármát, visszatértek, visszaverték őket. Amikor véget ért az ostrom, mindketten eltávoztak, de Balassi az Ecsedről idehozott felszerelés segítségével, nagy erővel fogott a helyreállításhoz (Istvánffy XXI. könyv 255. lap 1562-ről). 7. §• János Zsigmond békét ajánl, Ferdinánd neki adja a tiszántúli várakat, de le kell mondania a királyi címről Két év múlva, 1564-ben Ferdinánd nem utasíthatta el János Zsigmond békeajánlatát, hanem Ecsedet és Kisvárdát leszámítva, az összes többi tiszántúli várat átengedte neki, ha lemond a királyi címről (Istvánffy 258. folio). Az erdélyiek azonban ellenálltak, s nem tudni miért,