Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 3–4. (Nyíregyháza, 1982)

Források a XVII–XIX. századból - Kávássy Sándor: Ismertetések a régi Szatmárról

ez az ugyancsak népes város, melyet bizonyára a németek alapítottak, hiszen a Németi név is erre utal. Mint a nyomokból látható, régen ennek is volt vára. Amikor Németi várát lerombolták, a város Szatmárral egyesült és azóta a Szatmárnémeti nevet viseli. A magyar elnevezés és írásmód megőrizte a város egykori kettősségének emlékét; a két részét a köztük elfolyó Szamosnak baloldali ága választja el egymástól. 3. §. Kun László és IV. Béla alatt a kunok és tatárok pusztítanak Szatmár város, a többi városhoz hasonlóan, sok viszontagságon ment keresztül. A vidéket ismételten is háborúk dúlták és gyötörték, s ezeknek a háborúknak keserű emléke maradt Szatmár történetében. Nem részletezem azokat a szenvedéseket, amelyeket IV. Béla és IV. László idején a kunoktól, illetve tatároktól kellett elszenvednie. Elég lesz csak azokat elsorolnom, melyek az ország lehanyatlásának időszakában s akkor történtek, amikor a királyság az osztrák uralkodóházé lett. Szatmár ostroma II. Lajos király halála után, amikor a királyi hatalomnak I. Ferdinándra kellett volna átszállnia, miután az ország nagy része nem hódolt neki, azt egy időre Szapolyai János vette birtokba. 1527-ben Ferdinándé lett ugyan a királyság, (lásd Istvánffy IX. könyvét egészében), de 1529 után ismét Jánoshoz került vissza, amikor Lengyelországból hazatért és Szolimán visszahelyezte a királyságba (Istvánffy IX. könyv 104. folio), János négy évnél tovább uralkodott itt. De a vidék 1535-ig az Erdélyből ideszállított Ferdinánd-párti katonaság prédája lett. Amikor az erdélyiek Ferdinándtól kértek védelmet, ő Bánffy Boldizsárt küldte. Bánffy, miután átkelt seregével a Tiszán, sötét éjjel rohanta meg, elfoglalta, lerombolta, majd felgyújtatta Szatmárt és Németit. Akiknek a lakók közül sikerült kimenekülniük, a vízbe fúltak, akiket pedig elfogtak, azok tűzben vesztek el. János király, aki ekkor épp Váradon időzött, Kun Gothárdot küldte a két város védelmére. Azonban a körülsáncolt templom parancsnokaként Bánffy által Szatmáron hagyott Horvát János keményen védekezett. Kun Gothárd sokáig és kitartóan ostromolta a Horvát által védett templomerődöt, s a harcok során így sok kárt szenvedett a város és Szapolyai-pártiaknak is csak azután sikerült visszafoglalniuk, miután Kun Gothárd a térdén gyógyíthatatlan sebet kapott. (Amikor visszavették és János királynak Váradra megvitték a győzelem hírét, rövidesen ürömre vált az öröm, mert néhány napra rá meghalt Kun Gothárd. Lásd: Istvánffyt ugyanott, 128. folio).