Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 3–4. (Nyíregyháza, 1982)

Források a XVII–XIX. századból - Kávássy Sándor: Ismertetések a régi Szatmárról

2. §• Szatmár városát magyarok alapították A várost, amikor még az ország is fiatal volt, a magyarok alapították. Feltehető, hogy az itt élő nagyszámú jobbágyot azért kerítették hatalmukba, mert ezt a természettől védett helyet alkalmasnak látták a városalapításra. Szatmár ugyanis a bővizű és erős sodrású Szamos egyik szigetén fekszik. (Istvánffy Szatmárt mindenütt városnak mondja, különösen a XXI. könyve 255. lapján, ahol arról ír, hogy Sacmar és Némethi között folyik el a Szamos, s mindkettő nevezetes város. Ugyanott azt is elmondja, hogy itt a Szamos két ágra szakadva, szigetet képez, ezen a szigeten van Sacmar.) Fontosnak tartotta ezt Jeruzsálemi Endre is, mivel méltónak találta, hogy szabadsággal és kiváltságokkal díszítse fel (az Endre által 1222-ben adott szatmári kiváltságlevél most is a város birtokában van).(95) A város ezután a Bátoriaké lett, akik a természettől könnyen védhetőnek látva a helyet, várat építettek itt. Így mondja el ezt Istvánffy (XXI. könyv 255. fol. az újabb kiadás szerint).(96) Vele szemben, a Szamos másik oldalán, a baloldali ág partján feküdt Németi, Zatmar, tehát Szatmár városa Georg Krekwitz Richtige Beschreibung des ganzen Königreichs Hungarn (Frankfurt

—Nürnberg, 1686.) című művében.