Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 3–4. (Nyíregyháza, 1982)

Adattár - Németh Péterné: Adatok az 1918–1919. évi forradalmak beregi történetéhez

nácshatalom és kiépültek az új hatalmi szervek a munkás-, paraszt- és katonatanácsok, valamint a direktóriumok. A tanácshatalom szerveinek gyors kiépítésében jelentős szerepet játszottak azok a munkástanácsok, amelyek 1919 elején a forradalom továbbfejlesztésének programjával és a szociáldemokrata párt vezetésével szerveződtek meg egyes községekben pl. Váriban. Ezek a munkástanácsok -is átalakultak, újjászervezték és kiegészítették őket, de a vezetésben megtartotta szerepét az a gárda, amely egyben a szociáldemokrata párt helyi vezetőségét is jelentette. A Forradalmi Kormányzótanács 1919. március 31-én kelt 26. számú rendelete értelmében a munkás-, paraszt- és katonatanácsok ideiglenességének megszüntetésére tanácsválasztások megtartását rendelte el. Bereg vármegyében április 6-án és 7-én zajlottak le a választások a községekben, április 8-án a megyeszékhelyen és Munkácson. Április 10-én és 11-én a járási tanácsokat, április 14-én pedig a Bereg megyei munkás-, paraszt- és katonatanácsokat választották a 21 tagú intézőbizottsággal együtt,(72) Ugyanakkor a Bereg megye munkás-, katona és paraszttanács 6 küldöttet választott a tanácsok országos kongresszusára (köztük hármat a beregi kerületi tanácsból): Stefán Ágostont ruszin népbiztost, ifj. Katkó Gyulát, Beregszász politikai biztosát, a megyei intézőbizottság tagját, Neumann Józsefet, Csatári Gersont és Lakesz Mihályt. 1919. április 26-án a mezőkaszonyi járáshoz tartozó Hetyénben, Mátyuson és Tiszakerecsenyben (az első ma Szovjetunióhoz tartozik) a községi munkástanács végrehajtó bizottságában választották Hetyenben: Tóth Lajost, Sütő Gábort és Sütő Dánielt; Mátyuson: Gerő Gyulát, Pelő Lajost és Tóth Bernátot; Tiszakerecsenyben: ifj. Enyedy Józsefet, Fintor Pált és Jászai Józsefet. A megyei direktórium 1919. április 14-én valamennyi járás politikai megbízottjának küldött levelében jelentést kért a tanács választással kapcsolatban. A tiszaháti járás politikai megbízottja értesítette a megyei direktóriumot, hogy a „tiszaháti járás területén az összes községi munkás, és paraszttanácsok mind megalakultak." Ehhez hasonló értesítések érkeztek a megye többi járásából is.(73) Amíg március 2l-e készületlenül találta a polgári rend képviselőit, s ellenállásra szinte alig került sor, addig az áprilisi tanácsválasztások idején már van egy-két példa a reakció mozgolódására. Váriba a jegyző kezdeményezésére összeesküvést szőttek a kommunista jelöltek kibuktatására. A szavazó cédulákon az eredeti jelölések nagy részét még a szavazás előtt átírták, így a 24 tagból álló munkástanács zömmel saját embereiből alakult meg. A tanácsválasztás lebonyolítására Beregszászból ki-