Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 3–4. (Nyíregyháza, 1982)

Adattár - Németh Péterné: Adatok az 1918–1919. évi forradalmak beregi történetéhez

küldött Szepesi László ácsmester, választási elnök csak annyit tudott elérni, hogy bizonyos fokig módosította a tanács összetételét, bérmunkásokat alkalmazó gazdák kizárásával. Ennek tudható be a községi jegyző szerint, hogy a tanácskormány rendeleteit a községben ott szabotálták ahol tudták, egyedül a boltokat kezdték el leltározni.(74) Bereg vármegyében éppen úgy, mint egész Magyarországon államosították az összes nagy és középipari vállalatot, bankokat, takarékpénztárakat, közlekedést stb., majd a malmokat. Az államosított üzemeket a szocialista termelési népbiztosság által kinevezett termelési megbízott felügyelete alá helyezték. Államosították Schönborn gróf sörgyárát, bútor-, szesz- és téglagyárakat. A kormányzótanács 1919. április 3-án kiadott dekrétuma értelmében pedig a 100 holdnál nagyobb földbirtokot is. Bár a Tanácsköztársaság elzárkózott a földosztástól, de mindent megtett annak érdekében, hogy a falusi lakosság jogos legelő- és házhelyigényeit kielégítse. A beregdaróci direktórium saját tulajdonának kívánta kisajátítani Klein Menyhértnek a község határában lévő 450 holdnyi erdőirtást. Komáromi Sándor mezőkaszonyi politikai biztos határozottan elutasította kérelmüket, de nem látta akadályát a terület bérbevételének.(75) A megyei direktórium is hasonló szellemű választ küldött a beregdaróciaknak: „Elrendelem, hogy a községnek a legelőre való igényét, a földreformmal kapcsolatos eljárásban a földosztó bizottság előtt jelentsék be, s tegyenek meg mindent abban az irányban, hogy a község legelőszükséglete biztosíttassék.(76) A Bereg megyei direktórium egész sor intézkedést tett a mezőgazdaság fellendítésére, a mezei munkák időben való elvégzésére. 1919. március 26-án a Bereg megyei direktórium plakátokon közölte, hogy azt a földtulajdonost, aki tudatosan kivonja magát a föld megművelése alól átadják a forradalmi törvényszéknek.(77) A munkások és parasztok élelmiszerrel való ellátása céljából a Tanácsköztársaság megtiltotta a termények és iparcikkek eladását és elrendelte az élelmiszerek rekvirálását a földesuraktól és a tehetősebb gazdáktól. Csarodán Scholcz József nyugalmazott őrnagytól több száz mázsa burgonyát szállítottak el a beregszászi direktórium intézkedésére. A termények javarészt a hegyvidéki járások (alsóvereckei, szolyvai, felvidéki és latorcai) éhező lakossága között került szétosztásra.(78) A tanácshatalom szervei az ipari magánszektorok munkáját is ellenőrizték. Felleltároztak minden apró ipari műhelyt, kis szatócsboltot. Központosították a nyersanyagelosztást, beleszóltak a bérek megállapításába, összeírták az uradalmak felszerelését és jószágállományát (többek között Gergelyiben és Ugornyán). Bereg vármegyét a román burzsoá csapatok támadták meg Márama-