Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 3–4. (Nyíregyháza, 1982)

Források a XVII–XIX. századból - Kávássy Sándor: Ismertetések a régi Szatmárról

valaki fel tudná sorolni azokat a családokat, amelyekből a fentiek előtt és után származtak a megye főispánjai. Jelenleg kaplonyi Károlyi Ferenc gróf<94) — Károlyi Sándor fia — áll a megye élén. Méltó maradt apja nagy nevéhez. Mindenben követi apja dicséretes példáját. 10. §. Az igazgatás új rendje A megye kormányzásának élén minden vonatkozásban a főispán áll. Segítőtársai: a tisztikar többi tagjai, az alispán és a szolgabírák, akiket a nemesek közül választanak. A járások számának megfelelően három szolgabírát is választanak, rajtuk kívül van egy főjegyző és egy adószedő. A főispán ezekben és egyéb hatáskörben olyan rendet tart, mint ahogyan a többi megyét kormányozzák. Itélőszékeiket főleg Szatmáron szokták tartani. RÉSZLETEZŐ LEÍRÁS I. fejezet A szabad királyi városokról Szatmár 1. §• Nevét a város Zothmar váráról kapta E szabad királyi városban nevezetes vár romjai vannak; a vár egykor a Zothmar nevet viselte (ez a névalak olvasható a város birtokában levő királyi kiváltságlevélben, meg a tüzesvas-próbások regestrumában is). Bonfini szintén Zathmarnak írja (I. könyv I. Decas 23. folio), mások két t-vel Zatthmart írnak. A lakók később a szókezdő z helyett sz-t ejtettek, így alakult ki a Szatmár név. Ezt követték utóbb a jogászok is a törvényekben váltakozva használják hol a Zathmar, hol a Szathmár névalakot). Istvánffy Sacmarnak írja, s mi is ezt tartjuk a helyesnek. Nem csak azért, mert a latin a magyar sz-t egyszerű s-sel írja át, hanem azért is, mert a történetírók e téren is klasszikusok, és úgy használják a névalakot, ahogyan azt kiejtés írja elő. A Sacmar névalak pedig egyébként is jobban hangzik a latinul beszélők fülének, mintha Szatmárt mondanál. De ha nagyon magyar szagú akarsz lenni, ezt sem veszélyezteti, ha Sacmar-t mondasz.