Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 3–4. (Nyíregyháza, 1982)

Adattár - Németh Péterné: Adatok az 1918–1919. évi forradalmak beregi történetéhez

neműekkel is csak a gazdagok voltak ellátva, a szegények pedig alig kaptak valamit, éheztek, fáztak, rongyoskodtak. Ezek után ők fogják megszabni a búza árát, ők fognak rekvirálni, nem a tanítók, akik a háború alatt elvették búzájukat, és éhezésre kényszerítették családjukat. Most már ők fogják megszabni az uraknak is, hogy mennyi élelmet lehet fogyasztani."(46) A megalakított néptanács első intézkedése a régi községi elöljáróság lemondatása volt. Azonban a lakosság által megválasztott új községi vezetők nem a szegényebb rétegekből kerültek ki, így a községi vezetésben lényeges változás nem történt. Az új elöljáróság azon volt, hogy lecsillapítsa a község forradalmi hangulatát.(47) Vári község jegyzője jelentésében írta, hogy november első napjaiban jutott el hozzá az „Országos Nemzeti Tanács" felhívása a községi nemzeti tanács létrehozására, amely — néhány napon belül — Körössy Sándor református lelkész elnöklete alatt meg is alakult. A nemzeti tanács egész fennállása alatt semmiféle működést nem fejtett ki, sőt az alakuló gyűlésen kívül többször nem is ült össze, közli Hegedűs József községi jegyző.(48) A megyei tanfelügyelői jelentésben szó van még Kisdobrony és Lónya (az első település nem tartozik Magyarországhoz) községek néptanácsáról. Kisdobrony a tanító és a református lelkész fizetésével kapcsolatosan hozott néptanácsi határozat miatt került említésre, Lónya pedig azért, mert a helyi néptanács elnökévé Szendrey János általános iskolai igazgatót választották meg.(49) A községi néptanácsokra vonatkozó néhány adat nem teszi lehetővé, hogy teljes és megbízható képet rajzoljunk működésükről. Mégis megkockáztathatjuk azt a véleményt, hogy Bereg vármegyének ezen a területén nem váltak ténylegesen forradalmi, hatalmi szervekké. A jelentések mindenütt a fontosabb, a község életét befolyásoló nagyobb eseményekről írnak. Ott ahol nem történik említés a néptanácsokról — még ha feltehetően meg is választották őket — a hatalom vagy a forradalom továbbfejlődése szempontjából nem lehetett lényeges szerepük. A községi néptanácsokat vagy nemzeti tanácsokat meg kell különböztetnünk az 1919 január—februárjában a szociáldemokrata párt kezdeményezésére létrehozott munkástanácsoktól. Az utóbbiak már a szocialista forradalom érlelődését, a szociáldemokrata párt fokozódó tömegbefolyását tükrözték. A szociáldemokrata párt agitáció ja Bereg vármegyében már 1918 decemberétől fokozódott. Beregszászon december közepén jelenik meg az Űj Bereg című lap,(50) amely jelentős részét alkotta a szocialista propagandának. Minden foglalkozási ágnak létrehozták a szakmai szervezetét