Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 3–4. (Nyíregyháza, 1982)

Adattár - Németh Péterné: Adatok az 1918–1919. évi forradalmak beregi történetéhez

Is, többek között megalakították a Nevelőmunkások Szövetségét Beregszászon és Munkácson,(51) az állami tisztviselők pedig a „fejmunkások" szakszervezetét.(52) 1919 elejétől kezdve a megye községeiben és városaiban egyre sűrűbben tartott népgyűlések, agitációs körutak legfőbb célja a szociáldemokrata párt helyi szekciójának és a munkástanácsoknak a megalakítása volt. Danzinger Lajos nyomdásznak (megyei küldött) Beregdarócon a népgyűlésen elmondott beszéde után megalakították a szociáldemokrata párt helyi szervezetét és a munkástanácsot, melynek elnökei (valószínűleg elnök és alelnök) Türman Elek kőműves és Huszár Lajos susztersegéd lettek. Jegyzőnek Kovács Bertalan földművest, ellenőrnek Tóth Miklós asztalosmestert, pénztárosnak R. Tóth Pál földművest választották meg. A munkástanács új elöljáróságot választott, a községi bíró tisztségét pedig a munkástanács elnökével kívánta betölteni. A tehetősebb rétegek képviselőinek azonban sikerült Szerenyi Pál kisgazdát (a polgári demokratikus forradalom után megválasztott új bírót) és Grósz Adolf uradalmi intézőt bejuttatni a munkástanácsba, hogy ellensúlyozzák a „földművelő osztályra nézve nem megfelelő intézkedéseket."(53) Vári községben a későbbi direktóriumi elnök Gabrielisz József általános iskolai tanító veszi kézbe a szociáldemokrata párt vezetését, feleségével Gabrieliszné Józsa Krisztina óvónővel együtt (ez utóbbi a titkári funkciót kapta). A szociáldemokrata párt helybeli aktivistái közül Bíró Lajos, Bíró Áron, Kiss Károly, Fazekas Mihály nevét kell megemlítenem.(54) Nagylónyán Komáromi Sándor mezőkaszonyi szociáldemokrata küldött javaslatára alakították meg a munkástanácsot. Itt sem sikerült az újjáalakított községi elöljáróságból teljesen kiszorítani a vagyonosabb rétegek képviselőit. A volt elöljáróság keresztülvitte, hogy a szegényparasztság és az iparosok száma ne haladja meg a tehetősebb gazdák képviselőinek számát.(55) Marok községben a munkástanács szervezői az orosz hadifogságból hazatért Kovács Béla földműves és Grácsin György csizmadia legények voltak. Az 1919 januárjától rendszeresen tartott szocialista gyűléseiken az „urak" és a magántulajdon ellen léptek fel és az orosz példa követését propagálták.(56) A szociáldemokrata pártnak Beregszászon nem csak a Városi Nemzeti Tanácsot, hanem a nemzetőrséget is sikerült befolyása alá vonni. Azokat a tiszteket, akik november eleji tömegmozgalmak leverésének élére álltak leváltották, áthelyezték, sőt le is tartóztatták. Hubay századost például saját legénysége kísérte be a városházára a szociáldemokra-