Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 3–4. (Nyíregyháza, 1982)

Adattár - Németh Péterné: Adatok az 1918–1919. évi forradalmak beregi történetéhez

NÉMETH PÉTERNÉ: Adatok az 1918—1919- évi forradalmak beregi történetéhez A polgári demokratikus forradalom és a Tanácsköztársaság SzabolcsSzatmár megyei történetével tanulmányok egész sora foglalkozik, sőt két jubileumi kötet(l) is napvilágot látott már válogatott levéltári dokumentumok^) és korabeli sajtóanyag(3) közreadása mellett. Igaz azonban az is, hogy a Tanácsköztársaság 40. évfordulójára megjelent első tanulmánykötet e témából ma is alapvetőnek számít, amit csupán részkérdésekben gazdagítottak a főként a Szabolcs-Szatmári Szemle hasábjain megjelent tanulmányok, vagy akárcsak a tíz évvel később, az 50. évfordulóra kiadott jubileumi kötet. Jelenleg indult meg az a nagyszabású kutatómunka az MSZMP Szabolcs-Szatmár Megyei Pártbizottságának kezdeményezésére, amely egységbe kívánja fogni az eddigi kutatási eredményeket és egy átfogó képet kíván adni a megye munkás- és parasztmozgalmairól. A munka első fázisát — minél szélesebb forrásanyag közreadását — olyan tanulmánykötetek követik majd, amelyek immár nem többé-kevésbé változatlan megismétlői a korábbi publikációknak —, hanem részben magasabb szintézisben foglalják az eddig elért eredményeket, másrészt felszámolják mindazokat a fehér foltokat, amelyek még jelenleg a helytörténeti kutatásunk pótlandó hiányosságai közé tartoznak. A fenti cél vezérelt bennünket, amikor a Szabolcs-Szatmár megyéhez tartozó 25 beregi község két forradalom alatti történetét megkíséreljük, ha vázlatosan is megrajzolni. Ugyanis — s ez a korszak kutatói előtt ismert tény — Szabolcs vármegye eseménytörténete nagyon részletesen és árnyaltan került bemutatásra, de már jóval vázlatosabb a kép Szatmár esetében, a beregi községekre vonatkozóan pedig hiányoznak a feldolgozások. Még az olyan gyűjteményes kötet, mint a „Találkozás Bereggel"(4) sem tud mit kezdeni — adatok hiján — ezzel a korszakkal. A magyarázat egyszerű: amíg Szabolcs vármegye levéltári anyaga sértetlenül átvészelte a két háború gyötrelmes időszakát, addig a szatmári levéltári iratok igencsak megsínylették. Másképp áll a helyzet a Beregre vonatkozó dokumentumokkal. A szovjet kutatók közlése szerint(5) szinte hiánytalanul fennmaradtak a Beregszászi és a Munkácsi Levéltárakban, azonban a magyar helytörténeti kutatás ezicláig nem