Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 3–4. (Nyíregyháza, 1982)

Adattár - Németh Péterné: Adatok az 1918–1919. évi forradalmak beregi történetéhez

nyert bepillantást az ott őrzött iratanyagba. Az ötvenes évek második felében megjelent Magyar Munkásmozgalom Történetének Válogatott Dokumentumaiból is hiányoznak a Beregszászi Levéltárban őrzött iratok, pedig a válogatásnál a korabeli határokat vették alapul. A szovjet történészek, főként az Ukrán Tudományos Akadémia Történeti Intézetének munkatársai és az Ungvári Állami Egyetem történészei az 1950-es évek elejétől foglalkoztak Kárpát-Ukrajna 1918—1919-es történetével. A gazdag ukrán nyelvű irodalom, amelyről alapos áttekintést ad M. V. Tróján a Századok 1969. számában(6) szinte teljesen ismeretlen maradt helytörténetírásunk előtt. Pedig ezek között egy egész sor dokumentumkötet is szerepel, feltehetőleg számunkra is hasznosítható adatokkal. Témánkhoz felhasználható, szovjet történészek magyar nyelven is megjelenő tanulmányai közül M. V. Tróján munkáját kell megemlítenünk, amelyet ugyancsak a Századokban publikált ,.Bereg vármegye dolgozóinak harca a tanácshatalomért az 1918—1919-es években"(7) címmel, valamint Nyíregyházán a Magyar Tanácsköztársaság 60. évfordulója alkalmából rendezett tudományos emlékülésen elmondott előadását.(8) Ezen kívül még két önálló kötetre is felhívhatjuk a figyelmet B. Spivák —M. Tróján: Felejthetetlen 40 nap (Uzsgorod 1969) és A boldogság felé. Kárpátontúl vázlatos története. (Uzsgorod 1975). Bármennyire is értékesek számunkra ezek a munkák jellemző rájuk, hogy a Magyarországhoz tartozó beregi községek történetével nem foglalkoznak. A Bessenyei György Tanárképző Főiskola és az Ungvári Állami Egyetem gyümölcsöző kapcsolatainak az eredménye, hogy főiskolánk történelem tanszéke hozzájutott a Beregszászi Levéltárban őrzött számos olyan iratnak a fotómásolatához, amelyek az említett községek polgári demokratikus és tanácsköztársasági korszakára vonatkoznak. Ezek az iratok azokat a válaszleveleket, jelentéseket tartalmazzák, amelyeket Gulácsy István alispán rendeletére a közszolgálatban álló tisztviselők, tanítók, papok, törvényhatósági bizottság tagjai stb. készítettek el 1920— 1921-ben, abból a célból, hogy a két forradalommal kapcsolatos eseményeket rögzítsék. A forrásanyag bármilyen adatgazdag is, nem kaphatott helyet a közelmúltban megjelent új dokumentum-kötetben (A munkásság és parasztság élete és mozgalmai Szabolcs-Szatmár megyében 1886— 1919), ugyanis olyannyira ellenforradalmi álláspontot képviselnek, hogy nem adhatnak tárgyilagos képet az említett eseményekről. Megfelelő forráskritikával kezelve azonban pótolhatatlan adatokkal gazdagítják Beregnek erre az időszakára vonatkozó ismereteinket. Ha a magyarországi levéltárak nem is, de a honismereti mozgalom a maga sajátos eszközeivel mégiscsak megőrzött néhány fontos adatot, fő-