Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 3–4. (Nyíregyháza, 1982)

Adattár - Lekli Béla: Napkor község a XVIII. században és a XIX. század elején (II. rész)

A napkori anyaegyházhoz tartozó hivők a XIX. század legelején nyelvük szerint inkább svábok és magyarok. Vannak tiszta magyarok is. Az a kevés szláv, aki a faluban megtalálható a ruthéneken és valachokon kívül, — ez utóbbiaknak saját parochusuk van Nagy-Kállóban — római katolikus. Ami az anya- és fiókegyházhoz tartozó hivők szokásait és életét illeti: valamennyien istentisztelő emberek, különösen a svábok jámbor erkölcsűek, az Isten és az egyház parancsait egyaránt betartják; megtartják az egyház által előírt böjtöket, megtartóztatásokat is. Fiókegyháza a napkori egyháznak 1805-ben Apagyon, Túrán, Sényőn van. A kemecseit és a halászit már elkapcsolták. A napkori egyház patrónusának jogát a nemes—nemzetes Kállay család vindikálja magának, de nem gyakorolja. Az iskola épületét a napkori egyházközség 1770-ben(?) Antonius Czivinger parochus idején emelte, ez azonban csak sárból van, gondozni és újra építeni is a közösség tartozik. A parochia keretén belül működő iskola csak háromosztályos. Ide a szülők csak télen küldik a gyerekeiket, november 1-től Húsvétig. Tavasszal nagy számban vonják el őket az iskolától a mezei munkákhoz, a szántáshoz, vetéshez. A kisgyerekek előmenetele, amíg látogatják az iskolát elég jó. Megtanulják a betűket, az olvasást, némelyek még írni és számolni is tudnak. A hit alapjait pedig a német gyerekeknek a német Petrus Canisius-féle katekizmusból, a magyaroknak magyar katekizmusból tanítja az iskolamester. A pap minden hónapban kétszer meglátogatja az iskolát és ellenőrzi előmenetelüket, valamint vizsgáztatja őket. De nem szerezhet információkat csak télen a gyerekek előmeneteléről. Azokon a helyeken, — mint az apagyi és a kemecsei fiókegyházban, — ahol nincsenek katolikus iskolák, a katolikus gyerekek is — a parochus engedélyével és hozzájárulásával — a nem katolikus iskolába járnak, de azzal a megszorítással, hogy csupán olvasni és írni tanulnak meg, semmi mást. Mint látjuk — a német betelepítés következtében — Napkoron már pár évvel Mária Terézia nevelésügyi rendeletének (Ratio educationis, 1777) kiadása(29) előtt megjelenik a kat. egyház által irányított, egytanítós, 3 osztályos elemi iskola. Napkor község báró Jósika Miklós emlékiratában Éppen a betelepítések és a szórványos betelepedések több mint félévszázados folyamata, a falu teljes újjászületése után került Napkorra, a XIX. század elején, a nagy magyar romantikus történelmi regényíró, báró Jósika Miklós. Az Abafi, a II. Rákóczi, A csehek Magyarországon, stb.