Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 3–4. (Nyíregyháza, 1982)
Adattár - Lekli Béla: Napkor község a XVIII. században és a XIX. század elején (II. rész)
seggel a földesúrral szemben van keresete, a vármegyéhez fordulhat. Büntetési nemek: robot, verés, börtön. A földesúr vagy a gazdatiszt kegyetlenkedései, megtorlásai ellen hivatalból kell eljárni. Az úrbéri viszonyok rendezésének, törvényes szabályozásának érdeme volt, hogy határt szabott a jobbágy terheknek, de a jobbágy- és földesúri földek merev és mint itt is láttuk, igazságtalan szétválasztásával és méreteik végleges rögzítésével azonban a gyorsan szaporodó jobbágyság egyes tagjai egyre rosszabb helyzetbe, zsellérsorsra jutottak. A rendezés erősen nivelláló jellege pedig nem egyszer (mint a napkori svábok esetében is!) az országos átlagnál kedvezőbb körülményeket elért jobbágyokat is az átlag színvonalára süllyesztette. A napkori jobbágyok a falu határának kb. egynegyed részét kitevő szántót, rétet, legelőt birtokolták, a szántót talán még ismételten felosztó földközösségben („Nyilas", „ötköblös"), míg a másik negyedrészt alkotó szántót, rétet, legelőt a földesurak használták. A falu határának majdnem a felét pedig ugyancsak a földesurak tulajdonát képező mocsaras, tavas, erdős földek tették ki. Ez a földbirtok-megoszlás alig változott az 1945-ös földreformig. Napkor község társadalmi rétegződése a XVIIL század végén A II. József kori első magyarországi népszámlálás alapján nem csak a település lélekszámát tudjuk meg (843), hanem képet alkothatunk arról is, hogy milyen volt Napkor község lakosságának társadalmi rétegződése és foglalkozási megoszlása a XVIIL század végén. Bár ennek az összeírásnak a fő célja „azon társadalmi osztályok létszámának a megállapítása volt, melyekből a hadsereg újoncait szedheti",(22) átfogó jellege miatt mégis sok értékes adatot tartalmaz. (Lásd az 1. számú mellékelt táblázatot !)(23) Napkor község ekkor is a Kállay famíliáé. Itt ugyancsak Kállay Ferenc van birtokosként megnevezve, a tíz évvel korábban keletkezett Urbárium szerint viszont három Kállay (György, Ferenc és László), a római katolikus egyház 20 évvel később írt História Domusa szerint pedig öt Kállay a birtokos (Miklós, László, Leó, Wolfgang, János). Itt azonban nem tévedésről van szó, az összeírás a birtokosok megnevezésénél nem törekszik teljességre. A nemesek száma 20, akiknek többségét a fent említett Kállay családok valamennyi férfi tagja alkotja, de van néhány kisbirtokkal és földdel nem rendelkező nemes család is. Az uralkodó osztály községi tagjaként kell jövedelme miatt — bár foglalkozása szerint értelmiségi — megemlíteni a papot is, akinek földből és egyházi adókból szár-