Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 3–4. (Nyíregyháza, 1982)

Adattár - Lekli Béla: Napkor község a XVIII. században és a XIX. század elején (II. rész)

A jobbágy földesúri tartozásai a fenti haszonvételi jogok fejében a következők: Különböző munkaszolgálatok: évi 26 nap „marhás robot" kétmarhás fogattal, vagy ehelyett heti egy nap kézi szolgálat. „Két marhával maga szekerével, szántáshoz mind az által négy marhával maga boronájával és ekéjével uraságnak dolgozni tartozik, hogy pedig valamely jobbágy négy igás marhának fogyatkozása miatt, meg írt mód szerént az szántást meg nem tehetné, az olyatén jobbágy mással összve fogván egy napi szántást két napi munkával végezzen, mind azon által ezen terhes munkát minden szántáskor csak egyszer tartozzék meg tenni, ha pedig négy marha mellé, egy személy elegendő nem volna, akkor a jobbágy ugyan egyet olyast melly minden munkára alkalmatos legyen, másikat pedig csak marha hajtására valót tartozék adni, ezen két személy mind azon által különös kézi munkára ne fordétassék." A robotot fenti módon „duplázni" azonban csak akkor szabad, „ha a jobbágy földes Urát tsalni akarná, maga gondatlansága miatt, vagy szántszándékkal kevesebb marhát tartana, avagy kevesebb számúval a munkára meg jelenne, és illyetén Marháinak fortélyos héjánossága miatt mással összvefogna." Nem csak szántáskor követelhet azonban dupla szolgáltatást a földesúr. „Kaszáláskor, Aratáskor, avagy Szüretkor akár kézi, akár Marhás szolgálatot duplán veheti az földes Uraság Jobbágyaitól, úgy mind azon-által, hogy ebéli duplán vett Szolgálatok az többi Hetekben számláltassanak" — írja a Jobbágyoknak Szolgálatairól, vagyis Robotyokról szóló Harmadik Punctom. A jobbágy termékszolgáltatásai a következők voltak: a kilenced (a szántóföldi termés után), és a konyhai ajándékok. (6 tojás, 1 csirke, 1 kappany, 1/2 icze vaj), 3 funt fonyás, 1/2 öly tűzre való fa. Még 1 Frt pénzadót is kellett fizetni a földesúr részére. Mint látjuk a napkori jobbágyok helyzete — mind haszonvételeik, mind pedig a tartozásaik vonatkozásában — kis eltérésekkel megfelel a központi követelményeknek. Figyelembe véve azonban az 1765-ben kötött szerződés feltételeit, a jobbágyterhek igen nagymérvű növekedését tapasztaljuk. Hangsúlyozni kell azt is, hogy a jobbágyokénál sokkal nagyobb létszámú, de azoknál kevesebb földön termelő vagy egészen földnélküli zsellérek a jobbágyoknál sokkal rosszabb körülmények között, a létminimum alatt tengetik életüket. Foglalkozik az Urbárium a falu számára előírt igazságszolgáltatással is. Jegyzet a jobbágyok szabadon választhatnak, bírót azonban csak a földesúr jelöltjei közül a földesúri tiszt jelenlétében. Más jobbágy ellen a jobbágy az uradalmi tiszthez, ez utóbbi ellen pedig a földesúrhoz fordulhat jogorvoslatért. Ha a földesűri döntéssel elégedetlen, vagy éppen-