Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 3–4. (Nyíregyháza, 1982)

Források a XVII–XIX. századból - Kávássy Sándor: Ismertetések a régi Szatmárról

völgyben máris ott van egy másik patak, a Farnasius, melyet a magyarok Fernezely vizének neveznek. Azt beszélik, hogy régebben itt a homokból sok aranyat mostak. Most az érczúzásnál hasznosítják a patakvíz erejét. A Fernezely vize a Szaszárba ömlik, és ugyanide torkollik az Asszonypataka néven ismert kis patak is. Önmagában ez is jelentéktelen vízfolyás, de különleges neve miatt figyelmet érdemel. A város (valószínűleg Felsőbánya, vagy Nagybánya — a fordító) közelében északi irányban emelkedő hegy oldalából ered. Asszonypatakának azokról az asszonyokról nevezték el, akik egykor a patak folyását követve fedezték fel az ércnyomokat. Amikor aztán megkezdték a bányák kialakítását, a pataknak az említett asszonyok után adtak nevet. Miután ezt a patakot is magába fogadta, és még több forrás vizét is felvette, a Szászár a róla elnevezett helység (Zazár) irányába kanyarodik, melyet balról maga mögött hagyva, a Láposba ömlik. Minthogy vizét zavarossá és bűzössé teszik a bányaművek melléktermékei, a halak elkerülik, de amíg tiszta, pisztráng és lazac él benne. 8. §. Lápok, ásvány- és gyógyvizek A legnagyobb láp Ecsed körül terül el, s ezt a Kraszna vize táplálja, amely e különben is nedves és vizenyős vidéket még mocsarasabbá teszi. Ez a lesüllyedt medence nincs messze a Tiszától. A láp kialakulásának egyik oka, hogy a csapadékokból odajutott, vagy a kiöntésekből visszamaradt vizet a talaj nem képes elnyelni. A másik tényező a Kraszna vize, melynek hullámaitól annyira megduzzad, hogy kiterjedése a két mérföldet is meghaladja. Víztömegének magassága és talajának hőfoka miatt, a láp télen nem fagy be, nyáron pedig nem szárad ki. Halbősége egész éven át folyamatos. A megye területén, főként Nagybánya vidékén, bőven találhatók ásvány- és gyógyvizek.(43) Felsőbánya mezőváros határában van a Borkút nevű forrás, mely e híres hegy oldalában, a borkúti bányából ered. A kéntartalom több benne, mint a szénsav, ezért épp olyan jó az íze, mint a gyógyhatása. A másik gyógyforrás Nagybánya alatt szép és mély völgyben, szőlőtermő dombok között, egy réten fakad.(44) Az előbbinél bővebb vizű, és ezért többen is használják. A polgárok, hogy védjék a csapadék szennyezésétől, kutat építettek köréje és egy tornyocskát fölébe. Nem messze innen, dél felé a Láposon túl, Tapolca falunál, Nagybányától fél mérföldnyire is nevezetes forrásvizek vannak. Ezek vize csípősebb, mint általában a szénsavas forrásoké. A kútban feketének tűnnek és ezért a Feketeforrás nevet kapták. Üvegben már világosabb, kékes színt vesznek fel. Ivásuk enyhíti a gyomor teltségét, jó közérzetet tá-