Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 3–4. (Nyíregyháza, 1982)

Tanulmányok Szabolcs-Szatmár megye és Nyíregyháza történetéhez - Szabó József: Dolgozók tanítóképzője Nyíregyházán 1946–1949

lók lakásgondjának a megoldása. Az anyaiskola nem tudott segíteni, mert maga is tanulói elhelyezési gondokkal küzdött. Internátusa felszerelésének teljes háborús pusztulása miatt 1946 szeptemberéig az nem is működött. Ekkorra — szintén gyülekezetek és magánosok támogatásából — a működéshez szükséges legfontosabb felszereléseket pótolták, s bár minden helyre a rendes tanulók közül is bőven akadt jelentkező, Porzsolt igazgató püspöki engedéllyel mégis több dolgozós leánynövendéket elhelyezett.^) Az V. osztály miatt a gyakorlati képzés megszervezése is feltétlenül szükségessé vált. A tanítónőképző gyakorló iskolája viszont igen túlterhelt volt, s még ekkor is alapvető helyiség és felszerelés gondokkal küszködött. Más megoldás nem lévén, az igazgatóság kéréssel fordult a városi állami általános iskola igazgatójához, hogy iskolájában a délután foglalkozó osztályokban a Dolgozók Tanítóképző Intézete V. osztályos tanulói hetente két alkalommal gyakorlati tanításokat végezhessenek, illetve bemutató tanításokat láthassanak. Később a gyakorló tanítójelöltek munkájáról az iskola tantestülete és igazgatója egyaránt kedvezően nyilatkozott.(20) A tanév folyamán az osztályok létszámában ismét volt változás. Voltak akik a dolgozók tanítóképzője működéséről későn értesültek. Az ilyenek felvételi kérelmét az igazgatóság pártolólag terjesztette a főhatóságok elé. Ugyanakkor különböző, országosan tapasztalható okok miatt lemorzsolódások is voltak. A végleges létszám az első osztályban 28, a másodikban 10, s az ötödikben 23 fő volt. A tanári kart különösen aggasztotta a második osztály létszámának ismételt csökkenése. Sajnálták volna ha létszámelégtelenség miatt a minisztérium az osztályt megszünteti. Ezért elhatározták, hogy a következő tanév indulására megpróbálják a létszámot felfejleszteni.(21) A teljes kiépülés felé tartó intézet 1947-es tavaszi tanévére vonatkozóan új első osztály szervezéséről a minisztérium az iskolát nem értesítette. Az oktatásügy akkori sok problémájára s az ország szűkös anyagi lehetőségeire gondolva biztosra vehetjük, hogy az engedély késése mögött pénzügyi nehézség rejlett. Az anyakönyvekben az első osztály 15, a második 28, a harmadik 12, s az egész éves tanévű ötödik osztály 23 fő. Ujabb igen értékes tanerők vállaltak órákat a dolgozós osztályokban, így az anyaiskolából dr. Romhányi Gyuláné filozófia—pedagógia, Kállay Istvánná biológia—kémia, a tanítóképzőből Baranyai Ferenc kémia—földrajz szakos tanárok, s Horváth János gyakorló iskolai tanító ugyancsak a tanítóképzőből.(22) Ismét súlyos gondként vetődött fel a tanulóotthoni elhelyezés problémája, melynek megoldatlansága egy-egy esetben már-már az iskolából