Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 3–4. (Nyíregyháza, 1982)
Tanulmányok Szabolcs-Szatmár megye és Nyíregyháza történetéhez - Szabó József: Dolgozók tanítóképzője Nyíregyházán 1946–1949
a tárgyakból csak a tanári vázlatok voltak a tanulási segédeszközök. Földrajz és történelem tanításához a legfontosabb térképek is hiányoztak, mint ahogyan hangszer sem volt. Kevés zenegyakorlási lehetőséghez a tanítóképző segítségével jutottak a dolgozós tanulók. Az előbbi nehézségek ellenére a tanári kart az ügy iránti optimizmus jellemezte. Megértették, hogy a köznevelés reformjával, s az iskolaszervezet demokratikus átalakításával nem lehet addig várni, amíg annak minden személyi és tárgyi feltételei megteremtődnek. Igaz, hogy a különböző tudásszinttel jövő tanulók az első hetekben nehezen haladtak, mégis bíztatónak tartották, hogy később mind többen találták meg az eredményes tanulás módját. Megnyilatkozásaikban pedig hivatástudatról tettek tanúságot a dolgozósok. Többen hangsúlyozták, hogy a dolgozók tanítóképzője népszerűsítésére továbbra is nagy gondot kell fordítani. Ugyanis a reakció többek között azt terjesztette a dolgozók iskoláiról, hogy „ . . . félbe fog maradni, vagy ha nem is, oklevele mindenképpen kevesebb értékű lesz a rendes iskoláénál." Ezért szükségesnek tartják, hogy a VKM terjesztésre alkalmas tájékoztatót adjon ki, s azt küldje meg az ügyet támogató pártok szervezeteinek és a nemzeti bizottságoknak. Végül az alábbiakat összegezték. A dolgozók tanítóképzője hároméves tanulmányi ideje alatt (I—IV. o. fél-fél, V. o. egész éves tanév) megfelelő tanári vezetéssel, s az egyéni tanulás célszerű kihasználásával elsajátíthatók a tanítói munkához szükséges ismeretek. A dolgozós osztályban tapasztaltak alapján többen azt a gondolatot fogalmazták meg, hogy a tanítóképzésnek főiskolán kellene megvalósulnia. Indokuk, hogy ifjú korban a már fejlettebb hivatástudattal rendelkező jelöltek többre juthatnak, mint a 14—19 életévig terjedő tanítóképző intézetben. Szerintük szükségesnek látszik valami liceumszerű alapképzés, amely az általános iskola I—III. osztálya tanítására képesítene, s a felső tagozat tanítói pedig alapképzés után kerülnének hároméves főiskolára.(12) Ezek az elképzelések akkor fogalmazódtak meg, amikor a kiépülő általános iskola egyre sürgetőbben vetette fel a nevelőképzés reformját. A hónapról-hónapra növekvő infláció gyakran megoldhatatlannak látszó gond elé állította az anyaiekola vezetését, s ezt a dolgozós növendékek is megérezték. Könyvsegélyben és szépirodalmi művek kölcsönzésében — azok hiánya miatt — nem részesültek. Továbbra is megoldatlan volt a zenegyakorlási lehetőségük, mert adományokból időközben ugyan két pianinót vett a tanítónőképző, de azokon 210 növendék gyakorolt. Porzsolt igazgató segélykérelmeket küldött a VKM-be. 1946 áprilisában Keresztury Dezső miniszternek a városban tett látogatását is felhasználta arra, hogy segítséget kérjen. Révész püspök is kérte az ál-