Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 3–4. (Nyíregyháza, 1982)

Tanulmányok Szabolcs-Szatmár megye és Nyíregyháza történetéhez - Szabó József: Dolgozók tanítóképzője Nyíregyházán 1946–1949

jellegét nem hagyta meg. Ezért a dolgozósoknál mind az öt osztályra vonatkozóan a tanítóképző elnevezés használata a helyes és jogos. Az első dolgozós osztály beiskolázását az iskola vezetősége s a rendes tagozatú növendékek közösen végezték. A tanulók 1945 karácsonyi szünetére falujukba visszatérve, feladatul kapták a dolgozók tanítóképzője megindulásának propagálását. A szervezésben segítséget nyújtott még a Magyar Kommunista Párt és a Nemzeti Parasztpárt városi vezetősége, a szakszervezetek, majd pedig a Nemzeti Bizottságok. A felvételi kérelmek indokaiból látszott, hogy a folyamodók a dolgozók tanítóképzőjétől valóban a szegénység, háborús és egyéb gondok miatt nem teljesedett tanulási vágy megvalósítását várták. A jelentkezők iratai közül az igazgatóság a munkaadói igazolást, a különböző társadalmi szervi ajánlásokat gondosan ellenőrizte, hogy az ügy a dolgozók iskoláiért küzdő haladó társadalmi erők elképzeléseinek megfelelően valósuljon meg.(8) Porzsolt István igazgató 1946. március 21-én Keresztury Dezső vallás és közoktatásügyi miniszternek és Révész Imre püspöknek jelentette, hogy az első dolgozós osztályba 17-en iratkoztak be, túlnyomóan paraszt származásúak, iparos és kereskedő segédek s egy háztartási alkalmazott is. A tanítás március 16-án már kezdetét is vette, mert a tanári kar a hivatalos engedély megérkeztéig sem akart tétlenkedni. Internátusi elhelyezést nem tudtak biztosítani a már ismert ok miatt.(9) Az anyaiskola tanárai igen magas óraszámmal túlterheltek, de a helybeli állami tanítóképző segítségével sikerült minden tantárgy tanítására a tanítóképzésben legtapasztaltabb tanerőket biztosítani. A tanítónőképzőből Hadházy Lajos történelem—földrajz, Nyúlási Imréné magyar—német, Vikár Sándor ének—zene, Makay László történelem—földrajz, a tanítóképzőből dr. Kiss Lajos pedagógia—filozófia, dr. Tóth Antal pedagógia—filozófia, Sárdi Béla magyar—német, Baditz Károly matematika—fizika, Bolvári Zoltán ének—zene, a polgári iskolából Lamping Erzsébet gazdasági ismeretek szakos tanár vállalta a tanítást.(lO) A dolgozósok tantermét a református gyülekezeti ház Bessenyei téri épületében helyezték el. A dolgozó tanulókra tekintettel délután négy órakor kezdődtek, s negyven percesek voltak az órák. Ennek oka, hogy a városban még ekkor is gyakran bizony^lan a villanyszolgáltatás. Áramkimaradáskor petróleum lámpával világítottak.(11) A Dolgozók Tanítóképző Intézete tantestülete az első módszeres értekezletet május 28-án tartotta. A tanárok az oktató—nevelő munkával kapcsolatban azokat a problémákat érintették, amelyek általában is jelentkeztek a tanítóképzésben. A dolgozós tanulóknál a tanítást és tanulást nehezítette még, hogy a sajátos körülményeknek megfelelő tankönyv nem volt. Több tárgyból pedig egyáltalán nem is volt tankönyv. Ezekből