Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 3–4. (Nyíregyháza, 1982)

Tanulmányok Szabolcs-Szatmár megye és Nyíregyháza történetéhez - Sallai József: A népi kollégiumok Nyíregyházán 1946–1949

erősítő, növelő nem kis büszkeséggel is.(39) Nem véletlen tehát, hogy ilyen és hasonló „szolgálati útjaikon" felnőttként fogadták őket, felnőttként tárgyaltak velük. Földet már nem osztottak mint a Győrffy kollégisták, de a választási, iskolaállamosítási agitációkból, ünnepségek, sportversenyek szervezéséből, falusi ifjúsági szervezetek patronálásából, a könyvterjesztésből stb. bőven kivették részüket. A tanítási szünetekben szülőfalujukban tartottak igényt segítőkészségükre, aktivitásukra. A kollégiumban becsülete volt a mindennapok apró helytállásának is, s örömmel nyugtázták az erről szóló beszámolókat, községi igazolásokat.(40) Utaztak vonattal, szekérrel, hajnalban és éjszaka is, ha kellett. Mindezzel párhuzamosan tanulmányaikat is képességeik szerint, erős akarattal — nem a még megfelelő, éppen csak elégséges szintet elérni kívánók megelégedettségével — végezték. Az együtt vagy külön-külön, de egy célért végzett munkák felsorolását még hosszan folytathatnánk (a fenntartás költségeinek előteremtésével, az adományokkal való közös gazdálkodással stb.), melyeknek egyre gyarapodó, megújuló élménye formálta, tette mind erősebbé, vonzóbbá a nyíregyházi népi kollégiumi közösségeket. „A népi kollégiumi élet előttem a diákideált valósította meg" — olvashatjuk Majoros Takács Ferenc nevelőtanárnak a NÉKOSZ-hoz küldött 1948. június 27-i beszámolójában. (41) Megerősíti ezt Sisa János is, amikor a Bessenyei György Kollégiumra emlékezve írja: „Az akkori kollégiumi élet sok szép emléke közül a megvalósult közösségi élet emlékei a legszebbek."(42) Adriányi Lászlóval egyetértve megállapíthatjuk, hogy a népi kollégisták jelenléte az iskolában is meghatározó volt: „A népi kollégium a mi iskolánknak is jó kádereket, fejlett ifjúsági vezetőket adott. Feltétlenül népi kollégistáink alkották iskolánk, ifjúságunk leghaladóbb gerincét... A fordulat egyházi iskolából állami iskolába, polgári demokratikus nevelésből szocialista nevelés felé szinte elképzelhetetlen és feltétlenül nehezebb lett volna a Nyíregyházi Kossuth Gimnáziumban is a népi kollégium nevelő munkájának, a népi kollégisták élgárda szerepének hiányában."(43) Ügy látszott, a népi kollégisták mindent megtettek annak érdekében, amit a Bessenyei György Népi Kollégium falán elhelyezett jelszó hirdetett: „Népért dolgozó értelmiség akarunk lenni."(44) Népszerűségük egyre növekedett. 1948. február 11-én a tanítónőképző intézet nevelőtestülete — Vikár Sándor énektanár javaslatára — olyan előterjesztést küld főhatóságához, mely szerint a tervezett ének-szaktanítóképzés megvalósításánál a népi kollégiumok példáját kell követni.(45) Még az MDP Politikai Bizottságának 1948. szeptember 18-i — NÉKOSZ-ra vonatkozó — határozata után sem gondolt talán senki ennek későbbi következményeire a városban. Az 1949. májusi országgyűlési választásokra készülve