Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 3–4. (Nyíregyháza, 1982)

Tanulmányok Szabolcs-Szatmár megye és Nyíregyháza történetéhez - Sallai József: A népi kollégiumok Nyíregyházán 1946–1949

Nem ilyen rendszeresen és módszeresen végezték, de ugyancsak fontos helyet kapott a kollégiumi nevelésben a természettudományos ismeretek bővítése. Ezen a téren főleg előadások meghallgatásával, ismeretterjesztő könyvek, brosúrák olvasásával egészítették ki az iskolában tanultakat. Tevékenyen vettek részt továbbá a kollégisták az iskolai önképzőkörök és kultúrcsoportok munkájában, mely által nemcsak maradandó élménnyel gazdagodtak, hanem a szaktárgyakhoz való viszonyuk, azokban való elmélyedésük is kedvezően alakult. Egy költeményt, színdarabot, népdalt vagy néptáncot előadva egészen másként érezték annak szépségét, mintha csupán leckeként foglalkoztak volna vele. Azáltal pedig, hogy fellépéseikre nem egyszer politikai gyűléseken, rendezvényeken került sor, e körülmény társadalmi—politikai aktivitásuk kibontakozását, tartalmasabbá válását is előmozdította. Nem maradt írásos nyoma, hogy a kollégiumi közösségek hogyan hasznosították, de nagy-nagy szeretettel, kedvvel vállalkoztak a falvakban végzendő szociográfiai felmérésekre. A megmaradt ívek (töredékek) tanúsága szerint igen szakszerűek, színesek, sokoldalúak voltak ezek a kérdőívek, kitérve a község múltjára, lakóira, írott és tárgyi emlékeire, a néphagyományokra, dűlők, határrészek, utcák neveire, a földbirtokmegoszlásra, az osztály- és csoportviszonyokra, a kivándorlásra, a gazdálkodás módjára és eszközeire, az életmódra, az iskoláztatásra, a felszabadulás körülményeire és az ezt követő átalakulásra, a földosztásra, a családok helyzetére, pártviszonyokra stb. Kisebb csoportok — egymás között felosztva az utcákat — végezték e felméréseket, majd valamilyen sportvagy kulturális rendezvényen találkoztak a falu fiataljaival, lakóival.(37) Népi kollégiumaink igen intenzív kapcsolatban voltak a közélettel, a párt- és ifjúsági szervezetekkel. Együttműködésük az első évben legszorosabb talán a parasztpárttal és az EPOSZ-szal volt,(38) mivel tanári környezetükben ekkor leginkább a parasztpárt befolyása érvényesült. A társadalmi, politikai szervezetek aztán ellátták őket feladatokkal, a falujárásokra gondoskodtak részükre járművekről. A fiatalok pedig készek és képesek voltak e feladatok vállalására és ellátására, mert a kollégiumi nevelés, a NÉKOSZ-tanfolyamokon való felkészítés, az önkormányzati szerveikben szerzett gyakorlat jó indítást jelentett számukra ehhez. A felelősségteljes, konkrét, teljesítésében jól és azonnal mérhető feladatok ugyanakkor nagy hatással voltak a 15—20 éves megbízottakra, kezdeményezésre, önállóságra bátorították és szoktatták őket. Az a kollégista, akire egy járási EPOSZ munkaértekezlet megtartását bízták, vagy egy tanár havi fizetésének megfelelő összeggel Békés megyébe küldték a Budapesti VIT előkészületeinek helyi szervezésére, nemcsak a siker felemelő érzésével tért vissza a kollégiumba, hanem önbizalmát, öntudatát