Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 3–4. (Nyíregyháza, 1982)

Források a XVII–XIX. századból - Kávássy Sándor: Ismertetések a régi Szatmárról

Azt beszélik, hogy a Kraszna régen jól kivájt és igazi mederben Majtény mezőváros fölött balfelől a Boart nevű szkita vár(35) mellett Nagykároly mezővárost, továbbá Kaplonyt és sok más falut érintve folyt a Tiszába. Később azonban a Báthory nemzetség, hogy fokozza vára védhetőségét és a víz másoknak is hasznára lehessen, eredeti medréből a folyót Ecsedhez, arra a vidékre vezettette át, ahol most folyik. Akinek módjában áll, hogy Majtény fölött megtekintse a régi meder és zsilipek nyomait, nem is kételkedik ebben. Károlyi Sándor gróf szívessége folytán, aki mindenképpen fejleszteni akarja a vidéket és semmit sem mulaszt el, amit tervének megvalósítására hasznosnak és kivihetőnek ítél, én magam is végigjártam ezeket a régi mederrészeket. Néhány évvel ezelőtt a gróf e célra készített ekével szántatta fel jobbágyaival széles barázdával a régi medret, hogy később a megfelelő munkák elvégzése után a folyót Nagykároly mellé vezethessék vissza. Kívánom neki, hogy gondoktól mentesen, jó erőben éljen soká és valósítsa meg mindazt, amit kíván, s hogy e terve is valóra váljon. A Kraszna hasznát a vidék számára elsősorban az magyarázza, hogy a tájon, melyen áthalad, kevés a patak és a forrás, fgy viszont tágas legelőket öntöz, vizében sok a hal és megszámlálhatatlan a kétéltű. A Szamos, latinul: Samosius, magyar írásmód szerint: Szamos, német írással: Samosch, a Tiszántúl leginkább bővizű folyója, vize tiszta, szőkébb, mint a Krasznáé, ivásra alkalmasabb, bájos réteket öntöz, s hallal van tele. Erdélyből jön, s két forrásból ered. Egyik forrása a Radnai havasokban van, onnét mint bővizű patak, más vizekkel összefolyva, Besztercze felé halad és innét Mikaháza mellett, a sóbányáiról híres Dés városa fölött folyik el, s Besztercei Szamosnak hívják.(36) Másik forrása a Kalota és Karica hegység találkozásánál a Gyulai havasokban van. (V. ö. Istvánffy XXI. könyv, 255. lap, új kiadás, Kölnben.) Nem olyan bővizű, mint a másik ág, ezért Kisszamosnak is nevezik, de nagyobb az esése, és nagyobbnak tűnik, mint a többi patakok. A két ág Mikaházánál egyesül és Magyarország területére már mint Nagyszamos lép. A vármegye területét Erdőszadánál, a Kővári kerület szélén érinti először, itt a Lápossal és más vízfolyásokkal egyesül s innét már mint nagy folyó folyik el Sikárló és Bozinta falvak között. Ezután Balotafalva alá ér, amely mellett elhaladva, Remetemező határát szeli át. Folyása itt jobbra tér. Nagybánya vidékének közepén áthaladva, jobbról Iloba, Váralja, Apa, balról pedig Veresmart, Borhid, Lippó és más falvakat érint. Sikárló alatt a folyó medre a hegy lábához hajlik, s így itt kezdődik az a szoros, ahol az országút halad át. A szoros, melyet a mellette fekvő Hubáról neveztek el, annyira szűk, hogy két szekér egymás mellett csak nehezen tud átmenni rajta. Innen van, hogy itt mindennél rosszabb az