Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 3–4. (Nyíregyháza, 1982)

Források a XVII–XIX. századból - Kávássy Sándor: Ismertetések a régi Szatmárról

BÉL MÁTYÁS: SZATMÁR MEGYE ISMERTETÉSE Kézirat, 87 fólió ÁLTALÁNOS RÉSZ I. fejezet A megye fekvése és természeti viszonyai 1- §• A vármegye neve Nevét a megye Szatmár váráról kapta.(17) Vannak, (mint pl. műve XXI. könyvének 255. lapján Istvánffy is),(18) akik ezt a nevet Szakmar alakban írják, Bonfini ezzel szemben a Zathmar névalakot használja. A magyarok hol Szatmár, hol pedig Szakmar megyének mondják, s a névhasználatban a németek, a szlovákok és mások is ezt követik. 2. §. Határai Kelet felől Erdély határolja, éspedig részben Felsőbánya mezőváros,(19) részben Tapolca(20) és Szászár (Zazár) falu(21), Kővár(22) és Szilágy(23) tájékán, mely utóbbi kettő épp úgy Erdély tartományát képezi, mint Szolnok(24) és Kraszna,(25) melyek, Szatmár megyét dél felől határolják, s a Bikk-oldal (Bükk-oldal) nevű hegy(26) választja el őket egymástól. Nyugaton egyrészt Piskolt, Vasad, Tarcsa(27) és egyéb településeknél Bihar megyével határos, másfelől a Szabolcshoz tartozó Betulia, azaz a Nyírség határolja. Északon a Tisza, továbbá Ugocsa, és egészen a sóbányákig, valamint Felsőbányáig Máramaros képezi határát. 3- §• Hosszúsága, szélessége Hosszúsága a képzeletben Piskolttól Felsőbányáig húzható egyenes mentén mérve, 14 mérföld, míg másutt a 15 mérföldet is meghaladja. Bár jó hosszan nyúlik el, szélessége — a sok beszögelés miatt, melyek hol tágabbra engedik, hol szűkebbre szorítják kiterjedését — mindössze 7 mérföld. Ahol a Kraszna és Tisza fogja közre, ott a legszélesebb, ettől kezdve a középtájon a Bikkalja(28) és Ugocsa megye között összeszűkül, majd hajlott, görbe vonalban halad kelet felé, mígnem a Kárpátokig ér, és itt a legszűkebb.