Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 3–4. (Nyíregyháza, 1982)

Tanulmányok Szabolcs-Szatmár megye és Nyíregyháza történetéhez - László Géza: Szabolcs és Ung közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék népházügye a Horthy-korszakban

A hozzá ez ügyben sűrűn érkező kérvények elbírálása előtt 1933. december 5-én az ország valamennyi vármegyei gazdasági felügyelőjéhez leiratot küldött.(78) Ebben arról ír, hogy tájékozódást kíván szerezni a jelzett népházérdekeltségek jelenlegi anyagi helyzetéről. Ezért kéri a felügyelőséget, hogy vegye fel a kapcsolatot az illető népházérdekeltség vezetőségével és az illetékes községi elöljáróságokkal, s ez utóbbiak segítségével minden népházérdekeltségre vonatkozóan tegyen jelentést egy 10 pontos kérdőív(79) alapján. Továbbá állapítsa meg, hogy mekkora az a legkisebb összegű állami támogatás, amelyre szükség lenne ahhoz, hogy a népház fennállása és zavartalan működése további állami támogatás nélkül biztosítva legyen. A beérkezett jelentések alapján állította össze a minisztérium az 1934. áprilisában kelt „szanálandó népházérdekeltségek" jegyzékét.(80) Itt megyénkénti bontásban sorolja fel a népházakat terhelő tartozások összegét az évi kamatterhek nélkül. Országosan ez az összeg 404 571,53 P.(81) Ebből Szabolcs megye népházérdekeltségeit(82) összesen 53 652,64 P tartozás terheli.(83) Az adósságokból való kilábalás egyik útját a Tiszántúli és a Duna— Tisza-közi Mezőgazdasági Kamarák abban látják, hogy azokat az ipartestületi székházakhoz hasonlóan kellene rendezni. Ugyanis a közelmúltban a kormány 2 millió P-t bocsátott az ipartestületi székházak létesítéséből fennálló adósságok konvertálására, s így az iparosság terhes tartozásait hosszúlejáratú kedvezményes kamatú kölcsönökké alakította át.(84) A népházak szorult anyagi körülményeinek általános és végleges rendezésére tesz ajánlatot, a Magyar Országos Központi Takarékpénztár az FM-hez címzett 1934. március 28-án kelt levelében.(85) Véleménye szerint 400 ezer P kellene a teljes megoldáshoz. Ezért az FM ezt az öszszeget helyezze el intézetüknél betétként. Ök majd összesen ugyanenynyi hitelt folyósítanak. A földművelési tárcának köteleznie kell magát arra, hogy költségvetésébe 20 éven át évenként 20 ezer P-t beállít, és azt éves vagy féléves részletekben fizeti be. Továbbá az egyes népháztulajdonosoknak beleegyezésüket kell adniuk ahhoz, hogy a részükre nyújtott hiteleket telekkönyvileg is biztosíthassa. A 400 ezer P betét oly részletekben és akkor lesz tőlük kivehető, amilyen részletekben és amikor az FM a 20 ezer P kamatteher hozzájáruláshoz teljesíti náluk a fizetéseket. Arról, hogy az FM megegyezésre jutott-e a Magyar Országos Központi Takarékpénztárral, nincs tudomásunk. A válságos helyzetben lévő népházérdekeltségek gondjait az FM nem tudta véglegesen rendezni. 1934-ben országosan 87 050,— P segélyt engedélyezett számukra, amelyből 12 850,— P kamatsegély volt.(86) Ha ezek összegét összevetjük a korábban már kimutatott tartozásokkal, ak-