Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 3–4. (Nyíregyháza, 1982)

Tanulmányok Szabolcs-Szatmár megye és Nyíregyháza történetéhez - László Géza: Szabolcs és Ung közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék népházügye a Horthy-korszakban

kor láthatjuk, hogy az ennél jóval több. Így az FM-nek az egész korszakban foglalkoznia kellett ezzel a problémával, s az új népházak létesítése mellett kamatsegélyekre is tartalékolhatta költségkeretének egy részét. A korszakban Szabolcs megye népházainak 13 660,— P kamatsegélyt utalt ki a pénzintézetek szorításainak enyhítésére. Ez összeg legnagyobb részét 10 660,— P-t a Büdszentmihályi Gazdakör székház—népháza kapta, amely ezzel éveken keresztül fedezte a pénzintézetektől felvett hitelek kamattörlesztéseit.(87) A Hangya Szövetkezet székházai építéséhez bankkölcsönökből és takarékbetétekből merítette hitelforrásait. 1938-ban pl. 202 900,— P kedvezményes kamatozású és lejáratú kölcsönt folyósított ilyen célra,(88) de az igények szaporodásával egyre kevésbé tudta ezeket kielégíteni, v Ugyancsak 1938-ban országosan 1400 kis falusi szövetkezet kérte tőle székházépítési problémájának megoldását.(89) Sokan össze akarták azt kötni kultúrházépítéssel. 1937-ben 38 az ilyen érdekeltségek száma,(90) s ebből hat szövetkezet Szabolcs megyei.(91) Az OKH Igazgatósága 1937. március 13-án tartott ülésén határozta el, hogy az intézeti alapszabályok 4. pontja alapján a falu művelődésének és jólétének előmozdítását szolgáló alapból a jövőben, országosan, évenként mintegy 20—25 olyan hitelszövetkezetet részesítenek majd székházépítési segélyben, amelyek saját tartalékukból is képesek hozzájárulni annak építéséhez. Ezt az alapot az éves üzleti feleslegből dotálták.^) A Faluszövetség is sürgette, hogy a szövetkezeti központok által tervezett vidéki székházépítéseket kapcsolják egybe népházépítéssel, illetve kultúrterem létesítésével.(93) 4. A népházak épülete, berendezése, személyzete Az FM az általa segéllyel és kölcsönnel segített népházérdekeltségeknek kikötötte, hogy a gazdasági népház építkezésnek, a minisztérium hatáskörébe tartozó Gazdasági Műszaki Hivatal által jóváhagyott, illetve elkészített tervek és műszaki leírás alapján kell történnie.{94) 1927-ben „Kisközségi népház terve" címen készíttetett A, B, C, D típusú terveket(95) előbbi hivatalával, és ezt a népház iránt érdeklődőknek szétküldte. Mind a négy típusba terveztek egy nagy termet színpaddal és ruhatárat. A B típus kivételével valamennyiben található gondnoki lakás, amely 1 szobából, konyhából és kamrából állt. Az A típus belépőterét a többinél társalgóvá alakították. A D típusú népház különálló színpaddal és öltözővel különbözik a többitől. (Lásd az 1—4. számú mellékleteket.)