Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 3–4. (Nyíregyháza, 1982)

Tanulmányok Szabolcs-Szatmár megye és Nyíregyháza történetéhez - László Géza: Szabolcs és Ung közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék népházügye a Horthy-korszakban

Megyénk népházainak gyarapodásáról adunk képet az alábbi táblázattal, amelynek összeállításánál a Magyar Királyi Kormány jelentéseire támaszkodtunk. A darabszám hullámzása azzal magyarázható, hogy bizonyos években azokat a helyiségeket is figyelembe vették, amelyek nem népházakban voltak, de az iskolánkívüli népoktatás céljaira használták, máskor viszont eltekintettek ezektől.(73) Az iskolánkívüli népművelés céljára ^ Összes használt objektum db szám Népház 1929 6 Népház 1930 11 Népház 1931 11 Népház 1932 11 Népház 1933 12 Népház 1934 16 Népház 1935 16 Kultúrház és népművelési előadóterem 1936 31 Népház 1937 17 Kultúrház és népművelési előadóterem 1938 17 Kultúrház és népművelési előadóterem 1939 22 Népház 1940 17 Kultúrház és népművelési előadóterem 1941 19 Ha a segélyek és kölcsönök odaítélésének idejét vizsgáljuk, a következőt tapasztalhatjuk: — az anyagi támogatás — annak megkezdésétől, 1926-tól a korszak végéig, 1943-ig folyamatos volt. E támogatás nagysága, folyamatossága mellett nem volt egyenletes az egész korszakban. Az évenkénti segélyek összegét vizsgálva megállapíthatjuk, hogy nagy eltérés mutatkozik közöttük. Általában érvényes, hogy a segélyek a korszak elején jóval magasabb összegűek, mint annak végén. Évi átlaguk 10 000,— P körül mozgott. Ha hároméves periódusokat veszünk alapul, akkor láthatjuk, hogy az 1927-től 1929-ig terjedő időben kapott államsegélyek összege a legmagasabb, összesen több mint 85 000,— P. Amíg a legkevesebb az 1936 —1938 közötti időszakra esik (kb. 15 000 — P.). Ez elsősorban a háborús előkészületekkel és a kulturális költségvetés